Emléktáblát avattak a város motorizációjának úttörője, Csillag István emlékére
Polgár György tudósítása
Augusztus 16-án ünnepelte Győr a menetrend szerinti autóbusz közlekedés beindításának 100.-ik évfordulóját Ez alkalomból emléktábla felavatásával tisztelegtek a Star Autóbuszüzem alapítójáról, Csillag Istvánról, a cég eredeti helyén, az Árpád út 50. sz. melletti kis parkban.
A résztvevőket Kovács Balázs, a Szülőföldünk Honismereti Egyesület és a Győri Hely- és Családtörténet-kutatók Társaságának elnöke köszöntötte. Az ő fáradozásának köszönhetően valósult meg az emléktábla. Kovácsot Tóth Péter, Győr alpolgármestere követte. Elmondta, hogy a város vezetése fontosnak tartja a kulturális és ipari emlékek felkutatását és ilyen formában történő megjelenítését. Elmondása szerint a közösségi közlekedésre Győr 19. század végétől kezdődött iparosodásával keletkezett az igény. Ugyanis a környező falvakban élő emberek közül sokan a paraszti életmódot felváltva a gombamód szaporodó gyárakban vállaltak munkát és emiatt szükségessé vált a személyszállítás megoldása.
A Star Autóbuszüzem első járata
Ezután Winkler Ágoston, a Széchenyi István Egyetem Közlekedési Tanszékének docense és a helyi közösségi közlekedés történetének kutatója, az emléktábla létrehozásának a kezdeményezője, vette át a szót.
Részletesen ismertette a város közlekedésének a kialakulását, majd az alapító Csillag István életrajzáról beszélt. Elmondta, hogy míg a korabeli polgármesteri hivatalban azon ment a huzavona, mikor és milyen formában indítsanak járatokat – még villamos és trolibusz is szóba került – Csillag István üzlettársával, Békeffy Elemér nyugalmazott századossal a tett mezejére lépett. Vásároltak három, 24 ülőhelyes, 26 lóerős, Chevrolet-motor által hajtott autóbuszt, majd 1926. augusztus 16-án beindították velük a Star Autóbuszüzem első járatát Szabadhegy és a Hajóállomás között.
Mindez nem a semmiből jött létre, hiszen április óta már működött a Star Autogarage, ami egy modern autós műszaki bázis volt benzinkúttal, javítóműhellyel, gépjárművezető-iskolával. A messziről jött autós utazóknak még szállást is biztosított. A buszos részleg gyors fejlődésnek indult, egyre több jármű egyre több útvonalon kezdett el utasokat szállítani.
1929-ben már 18 darabból állt a flotta, ekkor már többnyire hazai gyártmányú Rába-kocsikból. 1926-tól vidéki járatok is indultak, az első Hédervárra. Itt a vállalkozó Békeffy volt, de később a vállalkozása beolvadt a Star-ba, amit ekkortól Győri Általános Közlekedési Vállalatnak hívtak. Ők indították 1928-ban az első taxis szolgáltatást is.
Zsidótörvények és Holokauszt
1939-ben, a második ún. zsidótörvény bevezetése után Csillag nehéz, önfeláldozó döntésre kényszerült: hogy zsidó származása miatt ne érje hátrány a céget, tulajdonrészét egy Tárnok Árpád Béla nevű vállalkozónak adta el. Később több tulajdonosváltás is történt.
Csillagot 1944-ben deportálták. A transzportot eredetileg Bécs felé küldték, mivel az embereket a környék fegyvergyáraiban akarták rabszolgamunkára fogni. Egy tévedés miatt a szerelvényt Auschwitz felé irányították, és mire hiba kiderült, már olyan messze voltak, hogy nem változtatták meg az útirányt. Csillag a birkenaui építési munkacsapatba került. Túlélő unokaöccsének, Csillag Jánosnak az elbeszélése szerint 1944 végén látták utoljára, onnan nyoma veszett.
Winkler Ágoston elmondta, hogy még a deportálás előtt lett volna esélye megmenekülni. Csillagnak, aki özvegy volt, volt egy keresztény barátnője, aki felajánlotta neki, hogy elbújtatja. Naivan azt hitte, hogy a németeknek csak olcsó munkaerőre van szükségük. Mindenáron menni akart, hogy a többi családtagnak, akik esetleg nehezebben boldogulnának, tudjon segíteni. Annál is inkább, mert egy magas, erős fizikumú díjnyertes birkózó volt. Auschwitzban a rokonság mintegy 50 tagját a megérkezés napján meggyilkolták.
A Star-üzem bombázások áldozata lett, ezért a háború után más telephelyen indították újra. A Star név egy ideig még fennmaradt. 1948-ban államosították, és onnantól kezdve először megyei, majd országos vállalatok része lett: MÁVAUT, AKÖV, Volán; jelenleg a MÁV Személyszállítási Rt. berkein belül működik. Ma már szinte semmi sem emlékeztet a győri motorizációt beindító hajdani vállalkozásra, kivéve a Star föld alatti garázsa, amit ma a környék lakosai használnak.
Nosztalgiajárat
A megemlékezés csúcspontja a városháza mellől induló 100-as jelzésű nosztalgiajárat volt, amely az egy évszázaddal ezelőtti első útvonalat követte. Mivel az akkori időkből származó üzemképes eredetei jármű nem maradt fenn, ezért helyette a legrégebbi győri busszal, egy 70 éves Ikarus 55-tel, köznevén „Faros”-sal utazhatott a lelkes közönség, mit sem törődve a rekkenő hőséggel.
Eközben Winkler Ágoston nagy odaadással mesélt a régi útirányról és a Star történetéről.