A zsinagóga
Győr nagyon látványos, reprezentatív, sok irányból jól látható épületét Benkó Károly pesti építész tervezte a késő historizmus és szecesszió szellemében. 1870. szeptember 15-én avatták fel a szárnyépületekben kialakított iskolával együtt. Hosszú ideig mintaként szolgált más városok zsinagógáinak építéséhez. Több mint hetven éven át a győri zsidó vallásgyakorlás és iskolai oktatás legfontosabb központja, sajnálatos módon a zsidó népirtást követően ez a szerepe egy csapásra megszűnt.

© Krausz, Péter
1968-ban állami, majd később városi tulajdonba került. Mintegy húsz évvel ezelőtt teljesen felújították, ma a Széchenyi István Egyetem és a Városi Művészeti Múzeum együttesen működteti. Az egyetem Művészeti Karán folyó oktatási tevékenységen túl, otthont ad kiemelkedő kulturális eseményeknek és a Vasilescu képzőművészeti gyűjteménynek.
Ezzel együtt, a zsinagóga épületének egy részében ma is működik imaterem, amelyben a győri zsidóság vallásos életét éli. A zsidó közösség és a város a közelmúltban méltó módon ünnepelte meg az egykori neológ zsinagóga felavatásának 150 éves évfordulóját.
Győr-szigeti zsidó temető
Többezer sírhelyen pihennek itt az elmúlt mintegy kétszáz évben elhunyt győri zsidó polgárok. Majd minden kövön hosszú családi névsor emlékezik meg azokról, akik a zsidóüldözés áldozataiként koncentrációs táborokban vagy munkaszolgálatban haltak meg. Az évtizedek során ledőlt vagy megsérült emlékköveket a közelmúltban állították helyre a példás rendben tartott, folyamatosan gondozott temetőben, melyben egy 2020-21-ben szépen felújított, gazdag falfestményekkel díszített ravatalozó is található.

© Krausz, Péter
A temető szomorú ékköve az az arányos, kisméretű piramis, mely az egyiptomi rabszolgaságban töltött bibliai időkre emlékeztetve mementót állít a 1944-45 győri és Győr környéki áldozatainak.
Mártír emlékmű
1947 májusára a győri Adler Manó tervei szerint elkészült a temetőben a Mártírok emlékműve. A száz négyzetméter alapterületű, 6 méter magas, piramisszerű építményt a zsidóság saját erejéből emelte. 1947. június 15-én Tildy Zoltán köztársasági elnök jelenlétében avatták fel.

© Krausz, Péter
Benne található az elhurcolt és jórészt meggyilkolt győri zsidó áldozatok névsora, a náci koncentrációs táborok felsorolása és Roth Emil győri mártír rabbi emléktáblája.
Megrázó bibliai idézet a falon: „Mit tettél? Embertestvéred ártatlanul kiontott vérének hangja kiált hozzám a földből.” (Genezis IV. 10)
Menház
A 20. század elején épült zsidó árvák és idősek otthonaként. A felújított épület ma többek között egy állandó zsidó helytörténeti kiállításnak ad otthont.

© Krausz, Péter
Emlékhelyek, emléktáblák
A zsinagóga épületében található az 1. világháborúban hősi halált halt, közel száz zsidó katona emlékére emelt dombormű. Emléküket idézik hadisírok is a temetőben.

© Krausz, Péter
Roth Emil rabbi egyik emléktáblája a zsinagóga falán található.
2007-ben avatták az auschwitzi haláltáborban meggyilkolt közel négyszáz győri gyermek fekete gránit emlékoszlopát.
A városban, közterületen két helyen helyeztek el táblát az elhurcolt és legyilkolt zsidók emlékére: a hajdani szigeti gettó területén, valamint a vasútállomás főépületének bejáratánál.
Feliratkozás a hírlevélre
Erről az email címről kaphatsz rendszeresen tájékoztatást: gyorjews@gmail.com