Csornától a világhírig – Gestetner Dávid emlékezete
Néhány hónapja Csornán jártam, 30 km-re Győrtől, ahol találkoztam annak a csornai középiskolának a történelem tanárával, amely két csapatot is nevezett be az alapítványunk által indított zsidó helytörténeti diákpályázatra. Tanár úr kedvesen meginvitált egy rövid csornai sétára a helyi zsidó emlékek felvillantására vállalkozva. A séta közben megkérdezte, hogy ismerem-e az egykori Gestetner csornai zsidó családot. Mondtam, nem igazán, de mintha találkoztam volna egy ilyen márkanevű másológéppel egy irodában, ahol dolgoztam. Hát pont ez az – erősítette meg kedves alkalmi idegenvezetőm – a másológép feltalálója Csornán született!
Ez a kis csornai emlék ösztönöz arra, hogy közzé tegyek néhány részletet Gestetner Dávid életéről és munkásságáról. A külön nem hivatkozott részletek forrása a Wikipédia.
Krausz P.
Csornai indulás
Dávid Gestetner Zsigmond és Gestetner Regina gyermekeként született Csornán (1854-1939). Elemi iskolái után nagybátyja üzletében dolgozott mészárosinasként. 17 éves korában elhagyta Magyarországot és Bécsben, a tőzsdén kezdett dolgozni. Feladatai közé tartozott, hogy a tőzsdei nap végén kimutatásokat és szerződéseket másoljon. Ez egy nagyon időigényes munka volt. Ekkor kezdett el gondolkodni egy gyorsabb, hatékonyabb sokszorosító módszeren.
London
Gestetner 1880-ban érkezett Londonba, itt kapott szabadalmat első találmányára a kerekes tollra. A kerekes toll egy olyan szerkezet, melynek a hegyén egy apró fogakkal ellátott kerék található, amely egy vékony, viasszal bevont papírlapon keresztül tört nyomot hagy, amelyet aztán egy tintagörgővel kell megnyomni, hogy az aláhelyezett üres papírlapon ugyanaz az írásminta megjelenjen.
Ez a találmány lett a stencilgép elődje. Tökéletesítést követően akár tízezer nyomat is készülhetett egyetlen formáról bármiféle nyomdai előkészítés nélkül.
Az elektromosság és a villanymotorok megjelenésével a kézi meghajtású gép már elektromos meghajtással is megrendelhető lett. Kezeléséhez nem volt szükség különösebb nyomdai előképzettségre.
Gestetner szabadalmával majdnem egy időben, Amerikában Thomas Alva Edison is bejegyeztette az u.n. autografikus nyomtatás szabadalmát. Ezt a találmányt aztán Albert Blake Dick továbbfejlesztve védjegyeztette 1887-ben. A feltalálók cégei között megállapodás jött létre. Ennek értelmében a Dick gépek forgalmazása kizárólag az Egyesült Államokra korlátozódott, míg Gestetner Európában és a világ többi részén forgalmazta a sokszorosítóit.
Találmányát folyamatosan tökéletesítve 1906-ban Tottenhamban létrehozta a stencilgépek, festékek, hengerek és a kerekes toll gyártására szakosodott üzemét. A sokszorosítógép egyre sikeresebbé vált, a gyár gyors ütemben fejlődött. Hamarosan nemzetközi fiókhálózatot hozott létre gépeinek forgalmazására.
Az 1930-as évekre a tömegesen gyártott stencilgép 40 éven át uralta a sokszorosító gépek piacát.
Modern idők
Az 1970-es években azonban megjelentek a piacon a fénymásoló gépek. 1973-tól a Gestetner által alapított cég is forgalmazott ilyen gépeket. Ez időben kezdődött a stencilgépek hanyatlása. A Gestetnernek ebben az időszakban 52 leányvállalata volt világszerte, és 153 országban látta el a gépek forgalmazását és szervizelését. A cég vezetését az alapító után fia, Sigmund Gestetner, majd az ő fiai David és Jonathan vették át. 1996-ban a Gestetner érdekeltségeket felvásárolta a Japán Ricoh cégcsoport. Ma az NRG Group cégcsoport tagjaként működik, de a Gestetner márkanevet a termékek egy része a mai napig viseli. Fő tevékenységük jelenleg a digitális irodai sokszorosítógépek és rendszerek forgalmazása.
Társadalmi hatások
A stencilgép által az egyéneknek lehetőségük nyílt arra, hogy saját, cenzúrázatlan és ellenőrizetlen gondolataikat sokszorosítsák és terjesszék. Korábban a tömeges példányszámok előállításához a nyomdagépek tulajdonosainak együttműködésére volt szükség, a nyomda alapítás pedig jelentős tőkebefektetést igényelt. A nyomdagépek tulajdonosai nem is voltak hajlandóak a saját érdekeikkel ellentétes véleményeket közzétenni. Sok országban a stencil majd később a modern másológépek jelentős társadalmi mozgalmak és változások nélkülözhetetlen eszközévé vált. Ez volt a papíralapú internet, melynek kifejlesztésében Gestetner Dávid elévülhetetlen érdemeket szerzett.
Források:
