Kategóriák
Győr és a zsidóság

Nof HaGalil – Győr testvérvárosa

Izraeli város indiai zsinagógával

Galilea látképe

A Wikipédia szerint (1) Nof HaGalil (héberül: נוֹף הַגָּלִיל, lit. Galilea látképe; arabul: نوف هچليل), korábbi nevén Názáret Illit egy több mint 40 000 lakosú város Izrael északi körzetében. Az 1957-ben alapított várost zsidó városnak tervezték, amely az arab Názáret városára és a Jezréel-völgyre néz. Nevét 2019-ben „Nof HaGalil”-ra változtatták.

Kilátás a Jezréel-völgyre Nof HaGalil-ból  (© 1)

A Názáreth Illit létrehozását az 1950-es évek elején kezdeményezték. Gazdasági és biztonsági okai voltak annak, hogy ebben a régióban várost alakítsanak ki.

Egy 1 200 dunamnyi földterületet, amelynek körülbelül a fele Názáret önkormányzati határain belül feküdt, 1954-ben közcélú fejlesztések céljaira kisajátítottak, az ilyen típusú kisajátításokat lehetővé tevő törvényre hivatkozva. Az intézkedés elleni tiltakozások eljutottak az Izraeli Legfelsőbb Bírósághoz, amely 1955-ben elfogadta (HCJ 30/55) a kormány állítását, miszerint a földterület kizárólagos célja kormányzati létesítmények építése. Erre a célra azonban csak 109 dunamot használtak fel, és a lakóövezetek tervezése folytatódott. Az első lakások 1956 szeptemberében készültek el, és a lakók még abban az évben beköltöztek.

Városháza Nof HaGalil-ban  (© 1)

2014-ben a város lakosságának etnikai és vallási összetétele 64,4%-ban zsidó és egyéb nem arab, a többi arab volt. Az 1990-es években Názáreth Illit volt az ország leggyorsabban fejlődő városa a lakosság számát tekintve. Az újonnan érkezők között voltak a volt Szovjetunióból és Dél-Amerikából bevándorlók, köztük fiatal párok.

A város lakossága azóta egyre fogyatkozik, a város kereskedelmi és ipari bázisának romlása miatt. Így a fiatalabb lakosság nagy része elhagyta a várost, megváltoztatva a város demográfiai szerkezetét.  

A Strauss-Elite csokoládégyár, a város legfontosabb munkaadója, több mint 600 dolgozóval (© 1)

2010-ben a városnak 12 általános iskolája és két középiskolája volt, egy hitoktatási és egy műszaki középiskola.

Nof HaGalil önkormányzata igyekszik fenntartani a város parkjait és a környező Churchill-erdőt, amelyet az Egyesült Királyság zsidó közössége Winston Churchill emlékére adományozott.

Kilátás Nof HaGalil-ra (© 1)

A Hapoel Nof HaGalil a város legnagyobb futballklubja. A kosárlabda és az asztalitenisz szintén népszerű helyi sportágak.

Nof HaGalil testvérvárosi kapcsolatot ápol az argentin San Miguel de Tucumánnal, a németországi Leverkusennel, az ausztriai Klagenfurttal, a magyarországi Győrrel, az ukrajnai Csernyivcivel, a franciaországi Saint-Étienne-nel, a romániai Alba Iuliával és a szerbiai Kikindával.

Győri tárgyalások

Nof HaGalil küldöttsége 2022 szeptemberében Győrbe látogatott. Ronen Plot polgármester találkozott Dr. Dézsi Csaba András győri polgármesterrel. (2) Az izraeli delegáció három napot töltött Győrben. A két polgármester a győri városvezetés működéséről, kapcsolatuk erősítéséről és fejlesztéséről, valamint a menekülthelyzetről tárgyalt.

A két polgármester találkozása (© 2)

„Hasonló problémáink vannak, és a megoldások is hasonlóak lehetnek. A látogatás célja a kulturális, sport és egyéb kapcsolatok kiépítése, felelevenítése volt” – mondta Dr. Dézsi Csaba András.

A két küldöttség Győrben (© 2)

Plot polgármester szerint „komolyan beszélhetünk a két város közötti együttműködésről, és megállapodtunk abban, hogy erre a célra operatív tervet készítünk, amely magában foglalja a sport és a kultúra területén történő cserekapcsolatok intenzívebbé tételét”.

Az izraeli delegáció találkozott Villányi Tiborral, a Győri Zsidó Hitközség elnökével.

Nof HaGalil-i városkép (© 1)

Indiai közösség Nof HaGalil-ban

Ez év novemberében új zsinagógát avattak Nof HaGalil-ban, mégpedig egy indiai zsinagógát, ugyanis az Eliayahu-Hanavi nevű szentélyt az indiai Bnei Menashe törzsből származó zsidó bevándorlók közössége építette. E közösség úgy tartja, hogy tagjai az izraeli északi királyságból i.e. 721 körül az asszír birodalomba rabszolgának elhurcolt tíz elveszett zsidó törzstöredék egyikéből származnak. Ugyanakkor, nagy valószínűség szerint, a zsidó vallást az 1950-es években felvett törzscsoportról van szó.

Az indiai zsinagóga Nof HaGalil-ban (© 3)

A legenda szerint, őseik évszázadokon keresztül vándoroltak Közép-Ázsiában és a Távol-Keleten, mielőtt észak Indiában, a mai mianmari és bangladesi határ közelében letelepedtek. Hagyományaik sajátosak, de tartják a szombatot, kóser szokás szerint étkeznek és tartják a zsidó ünnepeket. Az izraeli főrabbinátus, az egyének formális áttérését megkövetelve, elismerte a törzs zsidó eredetét és máig már a közösség 5200 tagja vándorolt be az őshazába. További 5000 fő még Indiában vár a befogadásra. Nof HaGali polgármestere, Ronen Plot, nyílt karokkal fogadta az egzotikus zsidó bevándorlókat. (3) (4)


Források: