Győri képi szociográfia
Ezzel az írással Glück József fényképész előtt kívánunk tisztelegni, aki nagy szorgalommal és hozzáértéssel örökítette meg az utókor számára Győr sok-sok helyszínét a 20. század első harmadában. Lokálpatriotizmusa felbecsülhetetlen emléket állít a 100 évvel ezelőtti, gyorsan iparosodó városnak, a történelmi és akkori kortárs épületeknek egyaránt. A korszak Győr városa iránt érdeklődök a különlegességnek számító Glück fényképek révén tudják csak igazán maguk elé idézni, hogyan is nézett ki a város egy évszázaddal ezelőtt. Képei párjukat ritkítják.

Győr város lakóinak képi megjelenítése a szociálisan érzékeny Glück számára azonban az épületek látványán és megörökítésén túl kiemelkedő jelentőségű volt: láthatjuk a kor egyszerű munkásait, az utcákon sétálókat, a sok helyen feltűnő gyerekeket, a Kis-Dunában vagy a Cziráky uszodában fürdőzőket, a városképtől már akkor elválaszthatatlan evezős világot és így tovább. Glück egy valóságos győri, képi szociográfiát teremtett egy évszázaddal ezelőtt.

E bejegyzés itt következő bekezdései teljes egészében és szó szerint Nagy Mária munkájából származnak (1).


Glück 1887. november 11-én született Székesfehérváron, itt végezte iskoláit és itt tanulta ki a fényképészmesterséget is. A gyakorlattal töltött évek után Győrben találjuk, itt folytatta munkáját. 1898-ban a Deák Ferenc 13. szám alatti (ma Aradi vértanúk útja) nyitja meg műtermét.
Münchenben fejlesztette és gyarapította fényképészeti ismereteit, és itt 1909-ben sikeres mestervizsgát tett.


Az akkor még kezdetleges és főleg nehéz fényképezőgépével folyamatosan járta a várost, megörökítette az utcák, terek életét. A század elejétől a második világháború kitöréséig szinte kivétel nélkül ő fényképezte a városban zajló építkezéseket, műemlékeket.


A véletlennek és néhány lelkes győri polgár értékmentő cselekedetének köszönhető, hogy Glück József fotóinak többsége megmaradt az utókor számára. Ma a Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum őrzi a 24×30 cm-es üvegnegatívjait és több pozitív nagyítását, a Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér tulajdonában pedig 145 fotója található.



A korabeli fotókiállítások majdnem mindegyikéről elismeréssel tért haza. 1926-tól a Magyar Fényképészek Országos Szövetségének, 1935-től a Győri Ipartestület Gazdasági Bizottságának volt az elnöke, mint a fotószakosztály vezetőségi tagja.

Nemcsak a fényképész szakmának, hanem a város közéletének is tevékeny és köztiszteletben álló résztvevője volt. Tisztséget viselt többek a Győri Ének- és Zeneegyletben, a Tűzoltó Egyesületben és a Mentő Egyesületben. A győri Neológ Izraelita Hitközség Iskolabizottságában is aktívan részt vett.
Különösen fontosnak tartotta, hogy a Kossuth utcai izraelita elemi iskola tanulói korszerű oktatásban és felvilágosult nevelésben részesüljenek.




Évtizedekig tagja volt a város törvényhatósági bizottságának. Innen zsidó származása miatt 1939-ben kizárták. 1940-ben a városi ipartestület a felügyelőbizottságába választotta, majd később, az antiszemitizmus fokozódásakor megfosztották állampolgári jogaitól.

Iparát 1942. május 1-jével megszüntették. 1944 májusában családjával együtt gettóba kényszerült, 1944. június 11-én vagy 14-én feleségével (Glück Józsefné, Singer Janka) Auschwitzba deportálták. Innen soha többé nem tért vissza. Valószínűleg 1944 júniusában halt meg Auschwitzban – a pontos dátum nem ismert. Egy leszármazottjáról, fiáról tudjuk, hogy Izraelben élt: 1990-ben hazalátogatott Győrbe és részt vett édesapja kiállításának megnyitóján.
Glück József itt bemutatott képanyaga a Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér, Győr, gyűjteményéből származik, felhasználását az intézmény engedélyezte. (2)
Források:
(1) Győri Szalon https://www.gyoriszalon.hu/news/12828/66/
(2) Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér, Győr