Örömmel tesszük közzé annak a beszélgetésnek a rövid összefoglalóját, melyet Villányi Tiborral, a Győri Zsidó Hitközség elnökével folytattunk 2022. januárjának első napjaiban. Azt az általános kérdést tettünk fel, hogy Tibor hogyan látja a győri zsidó közösség múltját, jelenét és jövőjét. Válasza az alábbi.
A győri zsidóság múltja és jelene
A győri zsidó közösség jelenéről nem sok jót tudok mondani. A hitélet minimálisra zsugorodott, miközben számomra ez a legfontosabb fokmérője a zsidó élet meglétének. Sajnos a holokauszt következményeként ez jellemző sok vidéki hitközségre. A Győri Hitközség és Zsinagóga udvarán felállítottunk egy emlékoszlopot az elhurcolt és megölt 400 győri és Győr környéki gyermekáldozat nevével. Mind 14 év alattiak voltak. Ők és a meg nem született utódaik lennének most egy klasszikusan működő hitközség tagsága.
© Krausz P.
Ennek ellenére rengeteg teendőm van és mindent, amit teszek, azért teszem, hogy ne tűnjön el nyomtalanul a hajdan jelentős közösség nagy hagyománya. Őseink kiemelkedő szerepet játszottak Győr iparosodásában, gondoljunk csak Léderer Ágostonra és társaira, akik nagyon sikeresen működő gyárak alapító tulajdonosai és a győri közélet kiemelkedő szereplői voltak. Működésük nyomán Győr komoly iparvárossá fejlődött, kezdve a malomipartól a Vagongyárig, a Szeszgyárig, a város villamosításáig, a textilgyárak sokaságáig, a növényolajgyárak és még számos más üzem létrehozásáig. Ezek a gyárak és üzemek a 19. század vége óta győri polgárok tízezreinek adnak munkát és megélhetési lehetőséget.
© Menház – tabló; © Krausz P. – fénykép
Csak az én elnökségi időszakomban több mint száz személyt temettünk el a szigeti temetőben. Ugyanakkor, ez idő alatt alig született Győrben zsidó kisgyermek. Tehát az 1944-ben történt tömeggyilkosággal elindult zsugorodási folyamat, melyet a további elvándorlás csak erősített, megállíthatatlanul folytatódik.
A közösségi ügyek iránti, a vallási életen túlnyúló érdeklődés szintje is rendkívül alacsony. Sajnos, ez már a pusztulást túlélő generációra is jellemző volt, sajnálatosan éppen ők adták, sőt ajándékozták el a Zsinagóga épületét és a Menházat is. Ez utóbbit már visszavásárolta a hitközség a várostól. Az erősen leromlott állapotú épületet sikerült részben felújítani. Földszintjén létrehoztunk egy zsidó vallás-, és helytörténeti kiállítást és egy holokauszt emlékszobát. Az egyik teremben egykori győri családok tablói kaptak helyet. 80 férőhelyes színháztermet is berendeztünk, ami kulturális rendezvényekre alkalmas. Mindezzel célunk az ismeretterjesztés, az emlékezés és emlékeztetés.
Tehát a nagy Zsinagóga már nincs tulajdonunkban, csak egy imatermet használhatunk. Itt tartjuk a szombat fogadását és ünnepeinket. Van előimádkozónk, és kéthetente rabbi jön Budapestről a szombat megtartására és tanításra. 2021 augusztusában a Széchenyi István Egyetemmel karöltve egy szép ünnepség keretében, méltó módon emlékeztünk meg a Zsinagóga 150 + 1 éve történt felszentelésének évfordulójáról. A rendezvényt egy évvel el kellett halasztanunk a Covid járvány kitörése miatt.
Számomra nagyon fontos, hogy ami most megvan, az maradjon is meg. Ennek érdekében ápolom a hitközség kapcsolatait Győr város vezetésével és a kormány megfelelő szerveivel is.
A 2024-re tervezett világtalálkozó
A találkozó megszervezését elvileg támogatom és annak céljaira biztosítom a zsidó intézmények, mint az imaterem, a Menház és a temető látogathatóságát. A rendezvényeken természetesen ott leszek.(Megjegyzés – KP: az Egyetem már engedélyezte nagy Zsinagóga igénybevételét a tervezett események egyik helyszíneként.)
A kezdeményezés nemzetközi jellege is dicséretes, azonban sajnos a tapasztalatom a külföldre került győri túlélők és leszármazottaik kapcsán nem túl pozitív. Néhány éve megpróbálkoztam a külföldi érdeklődés felkeltésével Győr irányában az Új Kelet-ben közzétett közleményekkel, azonban semmilyen reakció sem volt. Sokaknak fekszik felmenője a nagy munkával rendbehozott és folyamatosan karbantartott temetőben, de nagyon sokan a külföldön élők közül, bár időnként meglátogatják a sírokat, nem gondolnak arra, hogy a temetőt fenn is kell tartani, a sírokat ápolni kell. Ez szomorú. Meg kell érteni, hogy a jelentős munkálatok fedezetéül – miután a magyar állam nem finanszírozza a temető karbantartását – az élő hozzátartozóknak rendszeresen fizetni kellene az éves temető fenntartási díját, amely nem nagy összeg. 2022. január 1-től egyes sírra 5.000 Ft, dupla sírra 10.000 Ft. Itt kell megjegyeznem, hogy ez az összeg egy általános temetőfenntartási díj, nem az egyes sírkövek javítási költsége. Az elmúlt két évben hatszáz élő hozzátartozó nélküli, kidőlt sírkövet állíttattunk fel kegyeleti és balesetelhárítási okokból, nagy anyagi ráfordítással.
Kapcsolatban vagyunk a Honvédelmi Minisztérium Hadtörténeti Intézetével, és az általuk nyújtott pályázat jóvoltából felújításra került 18 első világháborús hősi halott síremléke.
Tervek a jövőre
Nem látok a jövőbe.
Természetesen folytatjuk eddigi munkánkat, mint a hitélet szervezése, a temető karbantartása, a Menház üzemeltetése és Győr kulturális életében történő részvételünk biztosítása.
Terveim között szerepel a győri zsidóságra vonatkozó interaktív adatbázis létrehozása és a szükséges számítógépes háttér kialakítása a Menház alagsorában, melyet teljesen fel kell újítani. Mindez rengeteg pénzt fog felemészteni. Ehhez kormányzati segítséget is kértem. A győri Múzeum vállalná a már nálunk kialakított zsidó helytörténeti gyűjtemény új, modern szekciójának későbbi üzemeltetését.
Alkalmi kiállításokat is szervezünk, így például a Múzeum által biztosított lehetőséggel élve, a közeljövőben a zsidó esküvőről fogunk kiállítást bemutatni.
Ahogy a már két éve tartó járvány lecseng és a helyzet normalizálódik, újra elindítjuk a Győri Zsidó Szabadegyetem előadássorozatát is.
Összefoglalásul annyit, hogy a jelenlegi nehéz helyzet ellenére működünk, magam is, mint mondtam, aktívan működöm, igyekszem terveimet szép sorban, a lehetőségek keretei között teljesíteni, annak érdekében, hogy a zsidóság nyomai megmaradjanak e nagyhagyományú, szép, történelmi város életében.
Eddig Tibor válasza, amit nagyon köszönünk. Igen bizakodunk, hogy a világégés 80. évfordulójának emlékére 2024 júliusában tervezett és már előkészület alatt álló nemzetközi találkozó remélt sikere kedvezően befolyásolja a győri és Győrhöz kötődő zsidóság hagyományainak ápolását és hozzá fog járulni a győri zsidó közösségi élet gazdagodásához.
A beszélgetést lejegyezte Krausz Péter (KP).
Featured image – © Krausz P.