A hotel alapító
Hősünk édesapja, Meixner Mihály (1856-1909), a vendéglátós szakmát Szombathelyen tanulta. Győrbe kerülve kezdetben a Fehér Hajó Szállót bérelte, s ekkor vetődött fel benne egy modern szálloda felépítésének gondolata.
Az 1904-ben megépült első szállodája, amely a Meixner Royal Hotel nevet kapta, étteremmel, kávéházzal, díszteremmel, emeleti terasszal és több vendégszobával rendelkezett. A szálloda a megnyitást követően röviddel, 1905-ben leégett, de azt Meixner és családja a győri polgárok támogatásával és hitelekből újjáépítette és jelentősen kibővítette.
Így válhatott a Royal a harmincas évek végére az ország egyik legszebb és legnagyobb szállodájává.
© Turizmus Online
A második világháborúban az épületet találatok érték, a javítások elvégzése után 1945-ben nyílt meg ismét. Az 1949-es államosításig a Meixner család tulajdonában volt. Az államosítás után a hotel nevét először Vörös Csillagra, 1968-ban pedig Hotel Rábára változtatták, ma is ezt a nevet viseli.
Épületében működött a népszerű „kis Bognár” Vendéglő, majd a Magyaros Étterem. Hírességek egész sora vendégeskedett a történelmi városmag szélén található hotelben, ahol a város rendezvényei és báljai is otthonra találtak: a jótékonysági estektől kezdve a gálavacsorákon át balettelőadásig. Itt szállt meg többek között Ennio Morricone, filmzeneszerző, Kobayashi Ken-Ichiro, karmester, a Boney M, popegyüttes, David Murray, jazz zenész, Szörényi Levente, rock zenész-zeneszerző, Zwack Péter, likőrgyáros, Bacsó Péter, filmrendező.
Az életmentő
A „mi” hősünk, a hotel alapító Meixner Mihály fia, 1893-ben született és 1948-ban hunyt el.
Testvérével, Ferenccel együtt a győri Royal Hotel tulajdonosa lett a szállodát építő édesapa halála után.
Fiatal éveiben hivatásos katonaként a magyar honvédségnél szolgált és századosi rangban vonult nyugdíjba. Meixner Mihályt 1944 májusában újra behívták katonai szolgálatba és a 102/301 sz. zsidó munkaszolgálatos század parancsnokává nevezték ki. A századba bevonultatott zsidók zöme Győr környéki településeken élt, például Mosonmagyaróváron, Gyömörén, Rajkán stb.
A század kerettagjainak többségével ellentétben Meixner Mihály százados méltósággal és tisztelettel bánt a parancsnoksága alá besorolt zsidókkal. A munkaszolgálatos század zömében fiatal férfiakból állt, akik a vidéki zsidók Auschwitzba történt tömeges deportálása után család nélkül maradtak.
1944 nyarán a századot Győrben romeltakarítási munkára osztották be. Ekkor Meixner Mihálynak sikerült kóser élelmet biztosítania azoknak, akik a vallási előírásokat szigorúan betartották. A közelben élő falusiakkal kialakult kapcsolatait felhasználva a munkaszolgálatosokat a szokásos katonai fejadagon túl további élelmiszerrel látta el.
A zsidó főünnepek idején egységének tagjait a tábor melletti erdőbe vezényelte azzal az ürüggyel, hogy ott ad munkát nekik. Valójában azonban ezek az „erdei napok” arra szolgáltak, hogy a hozzá beosztott kényszermunkások legalább a Jom Kippur napján ima- és böjtnapot tarthassanak.
A nyilas párt hatalomra kerülését követően Meixner Mihály megtudta, hogy a munkaszolgálatosokat hamarosan deportálják a Német Birodalomba. Nem kis kockázatot vállalva tájékoztatta a munkaszolgálatosokat, hogy mi vár rájuk. Szabadságos levelet és katonai egyenruhát adott mindazoknak, akik menekülni akartak. Egyetlen zsidóról sem jelentette, hogy megszökött és nem is kerestette őket.
A Meixner Mihály által megmentett zsidók között volt Michael Röder, Yitzchak (Ignác) Löwinger és Weisz Ernő (később Yehoshua Ben-Ami), akik a háború után Izraelben telepedtek le. A túlélők nem felejtették el megmentőjüket és a Yad Vashem-nél kezdeményezték a századparancsnok embermentő gesztusának elismerését.
1998. szeptember 6-án a Yad Vashem Meixner Mihálynak a Világ Igaza kitüntetést adományozta 50 évvel elhunytát követően.
A Meixner család leszármazottai tovább ápolják felmenőik emlékét.
Köztük büszkék lehetnek a tisztességes, bátor, becsületes és humánus Meixner Mihályra, aki mindvégig ellen tudott állni a gonoszságot és a gyűlölködést üvöltő farkasoknak. A hotel alapító Győrben élő dédunokája rendelkezésünkre bocsátotta nagyapjának, az embermentő Meixner Mihálynak egy fiatalkori fényképét, amelyen feleségével együtt látható. A család megőrizte azt a történetet is, hogy Meixner Mihály egy alkalommal, 1944-ben egy vajúdó terhes anyát menekített ki a győri gettóból, elvitte parancsnoki kocsiján a győri kórházba, az orvost pedig „kényszerítette” a szülés levezetésére.
A Rába Szálló jövőre lesz 120 éves. Bízunk abban, hogy ez az évforduló méltó alkalom lesz megemlékezni a hotel alapító Meixner Mihály mellett az egykori társtulajdonos, az embermentő Meixner Mihályról is.
Összeállította Krausz Péter
Források
Meixner Mihály, személyes kapcsolat
Lakáskultúra és Danubius Hotels
Magyar Nemzeti Digitális Archívum
