“Magyarországi Zsidókért Díj” dr. Nagy Erzsébetnek
Ünnepélyes keretek között adták át 2022. március 24-én a Magyarországi Zsidókért díjat a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) budapesti, Síp utcai székházának dísztermében. A 2005-ben alapított rangos elismerésben idén többek között dr. Nagy Erzsébet magyar történelem szakos középiskolai tanár, helytörténész részesült.
„E kitüntetéssel a Mazsihisz elismerését fejezi ki dr. Nagy Erzsébet magyar-történelem szakos középiskolai tanárnak, helytörténet-kutatónak azért az áldozatos, emberséges munkájáért, amelynek révén feltárja és széles körben, Magyarország határain túl is ismertté teszi a magyar zsidó közösség – ezen belül a Győr-Moson-Sopron megyei, győri és gyömörei zsidó családok – élettörténetét, példamutató módon járulva hozzá a vészkorszakban elpusztított mártírok emlékezetének megőrzéséhez” – olvasható azon a díszes oklevélen, amelyet dr. Nagy Erzsébet vehetett át a Mazsihisz-székház dísztermében.
Dr. Nagy Erzsébet munkásságát Heisler András, a Mazsihisz elnöke méltatta, aki így fogalmazott: a díj kitüntetettje a Győr-Moson-Sopron megyei Gyömörén született egyszerű keresztény magyar parasztcsaládban, amit azért kell most hangsúlyozni, mert származása alapvetően meghatározta, sőt, ma is meghatározza gondolkodásmódját és világnézetét.
© MAZSIHISZ
„A kis faluban szerzett gyermekkori élményei, az egyszerű parasztemberek emberséges magatartásáról szerzett tapasztalatai elkísérték egész életében: az ő helytállásuk tanította meg arra, hogy milyen keményen és milyen emberséggel kell helytállni a tanulásban, a munkában és a hivatásának gyakorlásában” – mondta az elnök.
A laudációban elhangzott: dr. Nagy Erzsébet a tanári munkájával párhuzamosan helytörténeti kutatásokat kezdett végezni a zsidóságról. Feldolgozta a győri Popper-család történet, majd a szülőfalujával, Gyömörével kapcsolatos helytörténeti kutató munkája már a kezdetektől összefonódott a helyi zsidóság közel kétszáz éves történetével.
Éveken át gyűjtötte a vészkorszakban megölt gyömörei zsidókkal kapcsolatos helyi visszaemlékezeseket a falu idős embereitől, rendszeresen járta a levéltárakat és a könyvtárakat a szükséges anyag összegyűjtése céljából. Kutatómunkáját “A gyömörei zsidóság emlékezete” című könyvében adta közre, amelynek kiadását a győri Villányi Tibor családja támogatta – mondta Heisler András. “Örömmel adjuk át neki ezt a díjat, mert alaposan rászolgált, holott tudjuk: önzetlen asszony, aki nem a jutalomért, nem a díjakért dolgozik, hanem emberségből, méghozzá olyan emberségből, amelyet otthonról, a szülőfalujából hozott magával.”
Gyökértelenül hazátlanokká válhatunk, gyökér nélkül nincs se szellemi, se testi frissesség. Az embert gyökerei a múltjához kötik. Aki megfeledkezik a múltjáról, maga is gyökértelenné válik. A múlttal együtt hordozzuk annak minden jó és rossz pillanatát, okos döntéseink, boldog perceink örömét, de velünk vannak a hibáink és az ellenünk elkövetett vétkek, bűnök terhe is. A bűnösnek és áldozatnak egyaránt ápolnia kell a hajdan volt dolgok emlékét, hogy a történelem egyes rossz lapjai nehogy megismétlődhessenek. Nagy Erzsébet helytörténeti írása zsidó embereket, zsidó családokat idéz meg – teljesen tárgyilagosan.
Annak a ‘Kispalesztina’ néven is ismert Gyömöre zsidó lakosainak emlékkönyvét írta meg, ahol az ott élő lelkek 25-30%-a tartozott a zsidósághoz, ahol nem csupán izraelita iskola, de önálló jesiva, hittudományi iskola is működött 1851-től egészen 1943 végéig. Nagy Erzsébet nem sajnálta a fáradtságot, hogy átkutassa a levéltárakat, és elbeszélgessen azokkal a gyömöreiekkel, akik hajlandók voltak személyes visszaemlékezéseikkel segíteni művének megírását. (A könyv fülszövege)
Összeállításunkhoz felhasználtuk a mazsihisz.hu; az antikvarium.hu; a wikipedia.org honlapokat és Dr. Nagy Erzsébet “A gyömörei zsidóság emlékezet” c. könyvét. Szerk. Krausz Péter
Featured image: cottonbro pexels