Programon Prága, a zsidó Prága, a theresienstadt-i Gettó és Kis Erőd
A Zsidók Győri Gyökerei Közhasznú Alapítvány 2024 októberének első napjaiban tanulmányi kirándulást szervezett középiskolás diákoknak, akik részt vettek egy áprilisban zárult, a győri és környékbeli zsidóság történetével foglalkozó diákpályázaton.
A tanár kísérőkkel együtt közel 40 főt kitevő csapat megismerkedett Prága fő nevezetességeivel. Felkeresték a zsidóság történelmi emlékhelyeit, a 13. századi, kora gótikus, ma is működő Régi-új zsinagógát, melynek oldalfalain ma a 2023. októberében túszul ejtett izraeli, még életben lévő vagy brutálisan meggyilkolt foglyok fényképei láthatók, a 16. században épített, ma a Holokauszt áldozataira emlékező Pinkas zsinagógát és az 1868-ban nyílt mór stílusú Spanyol zsinagógát, amely a cseh zsidóság történetét bemutató kiállításnak ad otthont. A diákok meglátogatták a 15. századtól használt zsidó temetőt, ahol 12 ezer sírkő zsúfolódott össze, mert a zsidó közösség részére kijelölt temetkezési hely szűkössége miatt az évszázadok során több rétegben kellett temetkezni.
Megrendülve szembesültek a „emberségesnek” hazudott theresienstadt-i Gettóval, amit az SS Adolf Eichmann és embereinek kíméletlen irányításával tranzit gettónak használt oly módon, hogy ide fennállása alatt közel 140 ezer zsidót deportáltak és 1942-45 között innen 90 ezer személyt hurcoltak tovább haláltáborokba: Auschwitzba, Treblinkába és Sobiborba, valamint a Balti Államok gettóiba, továbbá Lodzba, Minszkbe és Varsóba. A diákok végigjárták a Kis Erőd gyilkos helyszíneit, ahol a jóságos Patyomkin falunak álcázott Theresienstadt a maga brutalitásában nyilvánult meg. Theresienstadt „egyedi, különös és sajátos” jellegének megértését Karsai László történésznek a helyszínen tartott előadása nagyban elősegítette.
Győri, pannonhalmai és csornai technikumok és gimnáziumok 15-18 éves diákjainak és tanárainak alkalma nyílott bepillantani a cseh történelembe, különös tekintettel a zsidó közösség sokévszázados helyi történetébe és a Holokauszt csehországi borzalmaiba.
Az utazás a társadalmi együttélés fokozott békéjét, az embertársak közötti tolerancia és megértés erősödését szolgálta.
Keresztény ihletésű civil kiállás az antiszemitizmus ellen és a zsidóság élete, értékei és Izrael népe mellett
A Marsch des Lebens – a Menetelés az Életért az őszinte emlékezet, a történelmi felelősséggel való szembenézés, az antiszemitizmus elleni fellépés és a zsidóság élete, értékei és Izrael népe melletti kiállás civil, keresztény ihletésű mozgalma. Németországból indult ki és ma már hazánkban is ismert.
Nem a közismert, nagy hagyományú és sokak által régóta tiszteletben tartott Élet Menete szervezetről és rendezvényeiről, az ezen néven évente sokfelé a világban, így Magyarországon is rendezett felvonulásokról és Holokauszt megemlékezésekről van szó.
A magyarországi Holokauszt 80. évfordulóján a Menetelés az Életért magyar közössége, egységben a német partnereivel, több módon is tervezi, hogy aktívan részt vállaljon emlékév eseményeiben.
A mozgalom 2024. május 14-én a budapesti Rumbach utcai zsinagógában nyitott konferenciát szervez a mozgalom németországi alapítóival, Jobst Bittner lelkésszel és munkatársaival együtt. A német közösség tagjai olyan családokból származnak, amelyekben a nagyszülők egyenesen náci elkövetők voltak vagy azok nemzedékéhez tartoztak. Bemutatják a holokauszt elkövetőinek leszármazottjai körében a szembenézés és az őszinte múltfeltárás terén több évtizede végzett munkájuk tapasztalatait. Kiállnak Izrael mellett, különös tekintettel a 2023. október 7-szörnyű események kapcsán.
A mozgalom magyarországi képviselői keresztényként és civilként találkozni szeretnének a honi Holokauszt áldozatainak és túlélőinek leszármazottaival, azért, hogy tanúbizonyságát adhassák, hogy a hajdani elkövetők leszármazottainak e mozgalomban létrejövő közössége megpróbál őszintén szembenézni saját családjaiknak, közösségeiknek és népüknek a Soában történt embertelenségekért viselt felelősségével.
A Menetelés az Életért arra hív fel, hogy mindazok, akik ebben a munkában részt kívánnak vállalni, saját lakhelyükön május 14. és július 10. között, a 80 évvel ezelőtti magyarországi deportálás hónapjai alatt, helyi keretek között segítsenek egy-egy megemlékezést, emlékmenetet szervezni, amelynek célja
a túlélők és leszármazottaik emlékeinek felelevenítése, találkozás az elkövetők leszármazottaival az utóbbiak történelmi tisztánlátásának és társadalmi felelősségvállalásának elősegítése jegyében és azért, hogy az elkövetők és a némán hallgatók leszármazottai hangot adhassanak a múlt szégyenével való szembenézésüknek, továbbá kapcsolataikat a zsidó közösséggel és Izraellel morálisan új alapokra helyezzék
kiállás a nem zsidó és zsidó közösségek békés együttélése és Izrael mellett, harc az antiszemitizmus, a rasszizmus és az intolerancia minden megnyilvánulásával szemben.
Íme a német közösség által készített videó, ami egyszerű tanácsokat ad helyi események megszervezéséhez.
Mindenki, aki vállalkozik közreműködésre és / vagy helyi esemény megszervezésére, jelentkezzen a német vagy a magyar közösség honlapján.
A győri zsidóság története az iskolai oktatásban, személyes interjúkon keresztül – III. rész
Mesterházi Ildikó,
a Zachor Alapítvány és a USC Soá Alapítvány Győri Nagykövetének írása
Előző írásaimban bemutattam Önöknek a Dél-kaliforniai Egyetem (USC) Soá Alapítvány oktatásban használható videóinterjúinak fontosságát. Megismerkedtünk a győri IWalk-kal – videóinterjús helytörténeti sétával, melynek segítségével akár önállóan is bejárhatók a győri zsidósághoz köthető fontosabb helyszínek, miközben helyi kötődésű holokauszt-túlélők történeteivel ismerkedhetünk meg.
Ebben az írásban a USC Soá Alapítvány platformjára, az IWitness felületre (iwitness.usc.edu) szeretném felhívni figyelmüket, mely kimondottan oktatási céllal jött létre. Épp ezért, egy rövid figyelemfelkeltő írást olvashatnak, melynek nem célja a felület minden részletének, jellemzőjének bemutatása.
Ha Ön kedves olvasó pedagógus, akkor a cikk végén megtalálja azokat a hivatkozásokat, melyek segítenek a felület jobb megismerésében, annak gyakorlatban való alkalmazásában. Ha laikus érdeklődő, abban az esetben is érdekes lehet a felületen való böngészés, illetve ajánlhatja azt a környezetében levő diákoknak is.
Az IWitness oktatási platform célja, hogy az USC Soá Alapítvány Vizuális Történelmi Archívumának videóinterjúit minél könnyebben elérhetővé tegye a tanárok és diákok számára, valamint segítse a pedagógiai munkában való használatukat az interjúkra épülő tananyagok hozzáférhetővé tételével. Érdemes a felületre regisztrálni akár tanárként, akár diákként, de számos lehetőség adódik regisztráció nélkül is.
Regisztráció nélkül a Watch fülre kattintva, belenézhetünk tematikus interjúrészletekbe, melyek között téma és nyelv alapján kereshetünk.
Pedagógusként nagyon sok ötlet, módszertani leírás is segítségünkre lehet, hogy az interjú részleteket minél több fajta tanórán, minél több témakörben használhassuk. Az oldalon található kész tananyagokat alkalmazhatjuk például történelem, állampolgári ismeretek, magyar nyelv- és irodalom, etika és erkölcstan, élő idegen nyelv, mozgóképkultúra és médiaismeret, vizuális kultúra, vagy osztályfőnöki órákon, de használhatók szakkörökön, iskolai projektek alkalmából is.
Többféle feladattípus közül választhatunk, alkalmazkodva oktatási intézményünk technikai feltételeihez, a rendelkezésünkre álló időkerethez, diákjaink érdeklődési köréhez. A feladatok közös vonása, hogy a konstruktivista pedagógia alapján épülnek fel. Ennek lényege, hogy a diák nem csak passzív befogadója a tanár által kínált információknak, hanem előzetes ismereteit és saját véleményét, érzéseit felhasználva együtt építik fel, konstruálják meg a tudást különböző források értelmezése és a kapcsolódó kérdések segítségével. Ez történhet csoportmunkában, vagy egyénileg. Ebben az esetben a diákok az online térben egyénileg járják végig a megismerés útját. Válaszaikat önállóan fogalmazzák meg, melynek megtekintésére lehetősége van a pedagógusnak. De lezárhatjuk a feladatot közös beszélgetéssel is.
Végezetül engedjék meg, hogy személyes véleményemmel zárjam e rövid ismertetőt. Én magam azért szeretem az IWitness felületet, mert amellett, hogy segít elmélyíteni diákjaim tárgyi tudását, segíti a kritikai gondolkodás fejlesztését. Elősegíti, hogy a diákok nyitottabbak legyenek a körülöttük zajló eseményekre, aktív állampolgárrá válhassanak. Lehetővé teszi, hogy aktívan részt vehessenek a tanulási folyamatban.
További információkat találhatnak a következő linkeken:
E pár sort a magyar nyelvű Wikipedia alapján reprodukálom.
Miért is? Azért, mert Apor Vilmos volt az egyetlen magyar katolikus főpap, aki nem minden kockázat nélkül nyíltan kiállt a zsidóság védelmében a legnehezebb, 1940-es időkben.
Született Segesváron 1892-ben és meghalt Győrben, 1945-ben, mint Győr püspöke.
A neves erdélyi arisztokrata család sarja. A jezsuitáknál tanult. A győri egyházmegye szemináriumába jelentkezett, az innsbrucki egyetemen szerzett diplomát. 1915-ben szentelték pappá.
Gyulán kezdte meg szolgálatát segédlelkészként és tanárként, majd plébánosként. 26 évesen nagy tekintélyre tett szert, amikor a román katonák túszszedő akciója után, az elfogott gyulai polgárok ügyében többedmagával a román királynénál kieszközölte a túszok szabadon bocsátását.
Kiemelten foglalkozott az egyház szociális felelősségével. Gyermek-ínségkonyhát működtetett, számos közösséget hozott létre, látogatta a fogvatartottakat, segítette a szegényeket és a betegeket, templomot újított föl, katolikus lapot alapított. 1919-ben, amikor a Tanácsköztársaság eltörölte a hittanoktatást az állami iskolákban, a szülők mozgósításával Gyulán elérte ennek az intézkedésnek a visszavonását.
1941-ben, 49 éves korában, győri püspökké szentelték. A bíboros 1941 elején őt nevezte ki a Magyar Szent Kereszt Egyesület elnökévé, amely testület az egész ország területére kiterjedően a keresztény hitre térő zsidó polgárok ügyével foglalkozott.
1943. augusztus 26-án a győri püspöki palotában gyűltek össze a kor katolikus közszereplői, hogy megvitassák a keresztény politizálás lehetőségeit, szembehelyezkedve a korszak kurzuspolitikájával.
„És aki megtagadja a kereszténység alaptörvényét a szeretetről és azt állítja, hogy vannak emberek és csoportok és fajták, melyeket gyűlölni szabad, és azt hirdeti, hogy az embereket kínozni szabad, legyenek azok akár négerek, akár zsidók, az bármennyire kérkednék is azzal, hogy keresztény, olyan, mint a pogány és nyilvános bűnös.” – Apor Vilmos püspök 1944 pünkösdvasárnapi prédikációja (részlet)
A német megszállás és nyilas hatalomátvétel után felekezetre és etnikumra való tekintet nélkül állt ki az üldözöttek mellett. Keményen bírálta és ostorozta a fennálló rendet, személyesen kelt a kiszolgáltatottak védelmére a német és nyilas vezetőkkel szemben (1945).
Tiltakozása, kérelmei, a zsidók érdekében küldött táviratai ugyanakkor hatástalanok maradtak. A hozzá fordulók egy részét bújtatta, vagy továbbküldte az oltalomleveleket ezrével kiállító Angelo Rotta nunciushoz vagy nővéréhez, a Magyar Vöröskeresztet vezető Apor Gizellához. Segítette a város polgári lakosságát is, a kolostorok vezetőivel együttműködve sok menekült elhelyezését biztosította, különösen Győr 1944. áprilisi bombázása után.
1945. március 28-án megkezdődött Győr ostroma. A várost a visszavonuló németek is lőtték, találatot kapott a székesegyház is. A püspök minden menekülőt befogadott, a Püspökvár pincéiben több száz ember talált menedéket.
Március 30-án, miután a rezidenciájára menekült asszonyok kiadását megtagadta, egy szovjet katona dulakodás közben halálosan megsebesítette, április 2-án, belehalt sérüléseibe.
Ideiglenesen a győri karmelita templomban temették el. Újratemetésére 1986-ban került sor, ekkor a győri székesegyház Héderváry-kápolnájában helyezték végső nyughelyére.
1997-ben II. János Pál pápa boldoggá avatta.
Apor Vilmos 1944-45-ös életmentő tevékenysége és a magyar zsidó közösség megmentése érdekében tett győri és országos fellépései közismertek. Az 1980-as években fel is terjesztették a Világ Igaza címre, melyet az izraeli Yad Vashem intézet döntése alapján ítélnek oda.
Több komoly magyar forrásban szerepel, hogy Apor Vilmos meg is kapta ezt a címet. Ezeknek az anyagoknak az olvasása alapján én magam is ebben a tévhitben éltem. De a Yad Vashem intézettől a közelmúltban megtudtam, hogy a cím odaítélésére nem került sor. Az intézet tájékoztatása szerint a püspök embermentő tevékenységéről természetesen tudnak, de mivel tanúvallomások vagy hiteles dokumentumok eddig nem kerültek benyújtásra, a Világ Igaza elismerést nem tudták megítélni a számára.
A jeruzsálemi Yad Vashem Holokauszt Történelmi Múzeum éjjel, Építész: Moshe Safdie, yadvashem.org
Olvasóinkat kérjük, ha valaki tud bármilyen konkrét részletről Apor Vilmos győri püspök zsidó életek megmentéséért tett konkrét lépéseiről, lépjen kapcsolatba velünk. Ha érkezne olyan tanúvallomás vagy megdönthetetlen dokumentáció arról, hogy a püspök a holokauszt alatt akár egy zsidó személynek konkrét védelmet vagy segítséget nyújtott, az a Világ Igaza cím odaítélése kérdésében nagy előrelépést jelentene.
„Aki megment egy életet, egész világot ment meg” – a Talmudból
