A helytörténeti, műemléki-képzőművészeti és családtörténeti kutatások fontos területe
Interjú Tóth Vilmossal, a győri Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum történészével, a győri temetők kutatójával
Készítette Krausz Péter
Nagy érdeklődéssel olvastam „A győrszigeti temetőkről” szóló cikkét [1], továbbá „Credo vitam aeternam” című könyvét, melynek alcíme: „Győr temetkezőhelyeinek adattára” [2]. A felekezeteken és sírkertek kerítésein átnyúló, rendkívül alapos és információgazdag adattárban ámulva és bizony szomorúsággal fedeztem fel győri gyerekkorom és ifjúságom szereplőinek, osztálytársaknak, tanároknak, általam is ismert művészeknek, közéleti szereplőknek a sírhelyére vonatkozó bejegyzéseket.
KP: Miért szükséges tudományos szinten is megismerkedni a temetőkkel? Mi készteti a történészt-muzeológust a temetők kutatására, hogyan illeszkedik ez a specifikus „szakterület” a történelemtudomány más területeihez?
TV: A temetők feldolgozása mindenhol a helytörténeti kutatás egyik fontos feladata. Elsősorban a sírfeliratok forrásértéke, a síremlékeken olvasható életrajzi és egyéb adatok miatt. Fontos szempont a temetők műemléki és képzőművészeti értékeinek számbavétele is. Továbbá a temetők rendkívül fontos forrást jelentenek a családtörténeti kutatások számára. Ezt igazolták korábbi könyveim is, köztük az, amelyik a Salgótarjáni utcai zsidó temetőt, tehát az egykori pesti hitközség régi temetőjét mutatta be, a szakirodalomban elsőként.
KP: Mik a temetőkutatás legfontosabb adatforrásai? Ezek mennyire hozzáférhetőek?
TV: A legfontosabbak maguk a síremlékek, egy temető teljes feldolgozását mindig a terület bejárásával, sírról-sírra történő vizsgálatával érdemes kezdeni. Az írott források közül a legfontosabbak a temetői nyilvántartások. Ezek általában nem levéltárban vannak, hanem az adott temetkezőhelyen őrzik őket. Hozzáférhetőségük ennek megfelelően változó, az adott temető fenntartójának engedélyétől függ. Általános tapasztalat, hogy adatvédelmi okokból napjainkban egyre nehezebb hozzáférni a nyilvántartásokhoz. Ugyanakkor egyre több temetőről létezik online sírkereső is. A további fontos források közül kiemelném a halotti anyakönyveket és a gyászjelentéseket.
KP: Könyvében a templomi temetkezőhelyek, valamint a 18 győri temető adatait dolgozza fel. Ezek egyike a Győr-szigeti zsidó temető, mégpedig nagy részleteséggel. Miben látja a hasonlóságokat és a különbségeket a keresztény és zsidó temetők kialakítása, a síremlékek stílusa, díszítése, feliratai vonatkozásában?
TV: A sajátságos zsidó temetkezési kultúrát elsősorban az ortodox síremlékek képviselik, amelyeknek jelentős szakirodalma van. Számomra érdekesebb a neológ temetkezés, ahol a zsidó családok számos síremlék-formát átvettek a keresztény temetőkből, és ezek rendkívül érdekes módon kombinálódtak a zsidó temetkezési hagyományokkal. Például megmaradtak a speciális zsidó szimbólumok, de mellettük megjelentek olyan általános jelképek is, amelyek bármely más temetőben előfordulhatnak. A városi mauzóleumok egyik legjellegzetesebb csoportját a zsidó nagypolgári családok mauzóleumai adják, ez a temetkezési forma is a kereszténységből, távolabbra tekintve az ókorból lett átvéve. A figurális ábrázolás is megjelenik a neológ síremlékeken, bár sokkal visszafogottabban, mint a keresztény temetőkben.
KP: Hogyan értékelné a Győr-szigeti zsidó temetőt Győr helytörténeti kutatása szempontjából, illetve történelemtudományi szemüvegen át?
TV: A szigeti zsidó temető Győr mai sírkertjei között – helytörténeti szempontból – a második legjelentősebb a Nádorvárosi temető után. Műemléki szempontból pedig a legjelentősebb, mivel itt maradt fenn Győr egyetlen összefüggő XIX. századi temetőrészlete. A győri zsidó polgárságról való tudásunk még ma is meglehetősen hiányos, ennek orvoslásához adnak óriási segítséget a sírfeliratok.
KP: Néhány különleges síremlékre is rákérdeznék. Számos győri temetőben, így a zsidó temetőben is, sírcsoportokat, emlékműveket állítottak fel tömegesen deportáltak és meggyilkoltak, harcokban elesett katonák, munkaszolgálatosok emlékére. Mik az ilyen emlékművek fő jellemzői?
TV: Az első világháborús síremlékek sokkal reprezentatívabbak, látványosabbak, mint a későbbiek, feliratozásuk is bőséges, nem egy esetben kisebb életrajznak tekinthetők. A második világháború emlékhelyei, érthető okokból, teljesen mások. A munkaszolgálatosok szerény sírkövei mellett ott vannak a deportáltak és meggyilkoltak jelképesen kiírt nevei a családi sírokon, és a legfontosabb: a mártíremlékmű, ami méltó módon őrzi a Győrből elhurcoltak és megöltek emlékét.
KP: Igaz-e, hogy Radnóti Miklós költő első nyugvóhelye a győri zsidó temetőben volt?
TV: A Radnóti-kérdés mára már a Petőfi-kérdéshez hasonló darázsfészekké vált, amibe nem szeretnék belenyúlni. A hagyományos narratíva szerint Radnóti első sírhelye az abdai tömegsír volt, innen került elő a Bori notesz. Utána rövid ideig, néhány hétig valóban a Győr-szigeti zsidó temetőben helyezték el az exhumált testeket, és a Radnótinak tulajdonított, de már azonosíthatatlan maradványok innen kerültek Budapestre, a Kerepesi úti temetőbe. Manapság egyre többen megkérdőjelezik mindezt, amibe én nem szeretnék beleszólni.
KP: A különleges győri síremlékek közé tartozik Apor Vilmos mártírhalált halt püspök sírhelye a győri székesegyházban. A vészkorszakban zsidó üldözöttek mellett szóban és írásban tisztességgel kiálló és számos üldözöttet fizikai értelemben is segítő-bújtató katolikus főpap itt lett eltemetve már 1945-ben?
TV: Nem, mert a székesegyház háborús károkat szenvedett, és az állapota nem tette ezt lehetővé. Apor Vilmost eredetileg, ideiglenes jelleggel a győri kármelita templomban temették el. 1948-ra elkészült a síremléke, ám ekkor a tervezett újratemetést a hatalom betiltotta. Így a püspök földi maradványait csak 1986-ban, és akkor is szinte titokban vitték át a székesegyházba, a számára készült, nagyon szép síremlékbe.
KP: Közölt adattárában nem találtam nagyapám és két fiának, apámnak és nagybátyámnak, a közös sírját a Győr-szigeti zsidó temetőben. Nagyapám vagongyári esztergályos volt, tény, hogy sem ezt sem fiai foglalkozását nem tüntettük fel sírjukon. Mik voltak a bemutatott síremlékek kiválogatásának kritériumai és vajon kutató munkája kiterjed(t)-e a „hétköznapi” személyek sírthelyére is?
TV: Elsősorban a nevesebb személyek vagy érdekesebb síremlékek kerültek be, másodsorban azoknak a foglalkozási csoportoknak a képviselői, akik hagyományosan a politikai és a szellemi elitet alkotják. Mindemellett kifejezetten törekedtem arra, hogy a város életében rendkívül fontos kereskedői réteg, valamint a nagy- és kisiparosok is megjelenjenek a könyvemben, amelynek adattári részében összesen kb. 3000 név szerepel. Ez nyilván csak egy válogatás, mint minden hasonló összeállítás.
KP: Lát-e lehetőséget a Győr-révfalui ortodox zsidó temető sírjainak „megkutatására” is? Ha igen, mik e kutatás lehetővé tételének előzetes feltételei?
TV: A legfontosabb feltétel a héber feliratokat olvasni és értelmezni tudó szakember bevonása lenne. Ez egyébként vonatkozik a Győr-szigeti zsidó temetőre is, ahol szintén nagy számban vannak tisztán héber feliratozású sírok. Jelentős személyek sírjait a révfalui zsidó temetőben aligha találjuk, a győri zsidóság központi temetkezőhelye mindig is a szigeti temető volt.
KP: Hogyan segíti már ma és hogyan segítheti a jövőben a számítógép, sőt a mesterséges intelligencia alkalmazások használata a temetőkutatás szakterületét?
TV: A számítógép természetesen óriási segítséget jelent az összegyűjtött adatok rendszerezésében és nyilvántartásában, illetve a kéziratok és kötetek elkészítésében. A mesterséges intelligencia viszont semmiféle szerephez nem jutott a kutatásaimban, és terveim szerint nem is fog.
KP: Mely könyvüzletekben lehet megvásárolni könyvét?
TV: Győrött a Lokálpatrióta Belvárosi Könyves Polc nevű könyvesboltban, ami a Baross úton, a könyvtár épületében van. A másik lehetőség magánál a kiadónál, az Egyházmegyei Levéltár Káptalan-dombi épületében.
KP: Köszönöm a beszélgetést.
Szerkesztette és angol fordítás: Krausz Péter
[1] ARRABONA 53–56. 2015–2018. Regionális Tudományos Évkönyv
[2] A Győri Egyházmegyei Levéltár Kiadványai; Források, feldolgozások 29. 2021