A fasizmus nem poros emlék, hanem élő veszély

Pintér Bence, győri polgármester beszéde a győri zsidó temetőben 2025. június 22-én tartott holokauszt megemlékezésen

Tisztelt Hallgatóság!

Ma egy olyan témáról szeretnék beszélni, amely sajnos időről időre visszatér a történelem színpadára, és új arcot ölt – a fasizmus jelenségéről. Bár gyakran múlt időben beszélünk róla, a valóság az, hogy a fasizmus nem poros emlék, hanem élő veszély. Olyan eszmerendszer, amely mindig megtalálja a módját, hogy visszatérjen – új zászlók alatt, új jelszavakkal, de mindig ugyanazzal az elnyomó lényeggel.

A fasizmus egyik legfőbb jellemzője az emberi méltóság szelektív kezelése. Ez az a meggyőződés, hogy egyeseknek több joguk van az élethez, a földhöz, a biztonsághoz, míg mások puszta létezése is „fenyegetésként” értelmezhető. Amikor egy rendszer egyes csoportokat bűnbaknak kiált ki, miközben másokat „természetes uralkodóként” kezel, ott a fasizmus magja már el van vetve.

A másik jellemző az erőszak intézményesítése. A fasizmus nem pusztán elnyom; az elnyomást törvényesíti, normalizálja, sőt, erkölcsileg is igazolja. Amikor egy társadalomban megszokottá válik, hogy embereket megfosztanak otthonaiktól, mozgásszabadságuktól, vízhez, villanyhoz, tanuláshoz vagy orvosi ellátáshoz való joguktól – akkor ott nem egyszerűen igazságtalanság történik, hanem a hatalom az embertelenséget választja.

A fasizmus harmadik ismérve az állandó ellenségkép fenntartása. Ez a rendszer csak úgy képes fennmaradni, ha félelmet gerjeszt, ha az emberek figyelmét folyamatosan egy „külső” vagy „belső” ellenség felé tereli. Az ilyen rendszereknek szükségük van falakra, kerítésekre, ellenőrzőpontokra – nemcsak fizikailag, hanem a tudatban is. Így lesz a másikból idegen, az idegenből ellenség, és az ellenségből ember alatti lény, akinek a szenvedése többé már nem számít.

És végül: a fasizmus mindig a hallgatásra épít. Csak akkor tud erősödni, ha a világ nem kérdez, nem figyel, nem tesz fel kellemetlen kérdéseket. Ha elfogadjuk a „rend helyreállításának” hazug ígéretét az igazság rovására. Ha nem merünk nevén nevezni dolgokat, csak azért, mert kényelmetlen.

Barátaim, a történelem nem ismétli önmagát – de az emberek újra és újra hajlamosak ugyanazokat a hibákat elkövetni. Ezért kell a fasizmus minden formáját idejében felismernünk és elutasítanunk – nemcsak ott, ahol nyíltan masírozik, hanem ott is, ahol „biztonságra” hivatkozva falakat épít, és ott is, ahol emberi jogokat „kivételes körülmények” miatt felfüggesztenek.

A szabadság, az egyenlőség és az emberi méltóság nem relativizálható. Ha egyetlen ember szabadságát is eltiporják, az mindannyiunkat fenyeget. Mert ahol az ember méltóságát el lehet venni, ott előbb-utóbb mindenki sorra kerül.

Köszönöm, hogy meghallgattak.

*Holokauszt emlékmű a Győr-szigeti zsidó temetőben – fotó: pkr*

Pintér Bence

Született Győrben 1991-ben. Tanulmányait a győri Révai Miklós Gimnáziumban, a Szegedi Tudományegyetemen (BA) és az Eötvös Lóránd Tudományegyetemen (MA) folytatta (link).