(1860-1932)
Zsidók Győri Gyökerei Közhasznú Alapítvány által kiírt, „Az ő sorsuk, a mi történelmünk” diákpályázatra (2023-24) benyújtott pályamunka része, szerkesztett változat
Felsővári Marcell, Gábor Botond, Kassai-Schmuck Bence munkája
Lukács Sándor Járműipari és Gépészeti Technikum és Kollégium, Győr
Támogató tanár: Vincze Veronika, történelem
„Én már csak megmaradtam a nagy történeti stílusok mellett. Templomaimon, profán épületeimen is mindig egy hagyományos építőgondolatból indultam ki. De sosem voltam szolgalelkű másoló.” [1]
Zsinagóga építési hullám
A XIX. században Európa legtöbb országához hasonlóan hazánkban is végbement a zsidóság emancipációja. A magyarországi zsidók nagy része a vezető réteg nyitottságának köszönhetően beolvadt a magyar nemzetbe. A kiegyezést követően 1867-ben az országgyűlés elfogadta a zsidók polgári és politikai egyenjogúsításáról szóló törvényt, megszüntetve ezzel a rájuk vonatkozó korlátozásokat, lehetővé téve számukra a polgári jogok teljes körű gyakorlását, beleértve a szabad vállalkozás jogát, az oktatáshoz való hozzáférést. 1895-ben Wekerle Sándor miniszterelnöksége idején az izraelita vallást a bevett felekezetek sorába emelték. Az emancipáció nemcsak jogi változásokat hozott, hanem a zsidó közösség kulturális és társadalmi integrációját is elősegítette. A törvények hatására a környező országokból fokozódott a bevándorlás. A zsidóság lélekszáma a századfordulón megközelítette az 1 000 000 főt.
Az emancipálódott, asszimilálódott, létszámában megnövekedett, a gazdasági életben sikeres zsidó polgárság körében felmerült a zsinagógák építtetésének igénye. Világviszonylatban is először hazánkban nyert teret a zsidóságon belül a neológ irányzat, akik már magyarul tartották istentiszteleteiket és egyéni arculatú, látványos, impozáns templomokra vágytak. Nekik már nem felelt meg a Dohány utcai zsinagógát megálmodó Ludwig Förster stílusa.
A XIX-XX. század fordulóján felépülő magyarországi zsinagógák nagy része Baumhorn Lipót nevéhez köthető, aki tervező művészként és vállalkozóként is ráérzett a neológ zsidó hitközségek elvárásaira, és Európa legjelentősebb zsinagógaépítészévé vált. Összesen 26 zsinagógát tervezett a történelmi Magyarország területén, melyből 22 fel is épült.
Baumhorn a zsinagóga építő
Baumhorn Lipót 1860-ban Kisbéren született. [2]
A 19 éves Schiller Blankát (1874-1958), a pályakezdés éveiben, 1893-ban vette feleségül, és a család a századforduló idején a VII. kerületi Király utca 43-45-ben lakott. Gyermekei: Margit (1894-1956) és Kornélia (1900-1958). [3]
Iskoláit Győrben végezte [4], majd a bécsi műegyetemen építészeti tanulmányokat folytatott Ferstel, König és Weyr professzorok tanítványaként. Hazatérése után (1883) 12 éven át Lechner Ödön és Pártos Gyula tervezőirodájában dolgozott. Itt sajátította el nagyvonalú, könnyed rajzkészségét, a finom és gazdag részletképzések ismeretét. Lechnerék az Alpár Ignác nevével fémjelzett akadémikus, historizáló irányzattal szemben a magyar szecesszió és a népművészet által ihletett, merészen modernnek számító, nemzeti stílus kialakítására törekedtek. Baumhorn az itt megszerzett tapasztalatokra alapozva alakította ki sajátos, egyéni arculatát: az eklektikus formanyelvhez keleties, reneszánsz, barokk vagy szecessziós ornamentikát alkalmazott. Szinte minden épületén megjelennek a Lechner által alkalmazott téglaívek, a homlokzaton végigfutó hangsúlyos, függőleges lizénák. A nagy kupolás terek szecessziós jellegű megoldásaival egyedülállót alkotott. Mint minden zsinagógaépítőnek, számára is a jeruzsálemi szentély, Salamon temploma volt a mérce, mely az ókori zsidó építészet szimbólummá vált emléke.
Baumhorn munkásságát három fő részre oszthatjuk: a pályakezdés évtizede (1888-1900); a századfordulón már elismert, sikeres művész, a zsidó hitközségek szinte versengenek érte (1900-1914). Utolsó alkotói korszaka az első világháború utáni időszakra tehető, amikor már a nagy építészeti megbízások ritkulnak, sőt a Horthy-korszakban megfigyelhetőek bizonyos antiszemita megnyilvánulások, mégsem marad munka nélkül. 1926-tól vejével, egyben alkotótársával, Somogyi Györggyel [5] közösen terveznek. Haláláig (1932) folyamatosan dolgozik. [6]
Főbb szakrális munkái
1888-ban Lechner Ödön építész egyik munkatársát, a tehetséges, fiatal, agilis Baumhorn Lipótot bízták meg az esztergomi zsinagóga megtervezésével. A késő romantika jegyében tervezte, eredetileg egyszintesre, végül kétszintes lett. Karzat volt benne a nők számára. 1888-ban Weisz Ignác esztergomi és Lőw Imánuel szegedi rabbik avatták fel. A 28 éves fiatalembernek ez volt az első önálló műve, ezzel alapozta meg hírnevét, ennek az épületnek a megoldásai tették őt híressé.
1894-től saját tervezőirodát nyitott. Önálló alkotásai közül az 1895-ben épült fiumei zsinagóga a legelső, amely már erőteljesen tükrözi a baumhorni építészet sajátos vonásait. Ez az élete fő művének tartott szegedi zsinagóga előképének tekinthető.
Ebben a korszakban a keleties és neoreneszánsz vonások jellemzik épületeit. Ennek szellemében megszületik a nagybecskereki (1896), a szolnoki (1898) és a temesvári (1899) zsinagóga, melyek az olaszországi tanulmányutak hatásait is tükrözik. A hófehér, csipkézett falú szolnoki zsinagóga eklektikus, romantikus-mór stílusban épült. A fémvázas szerkezetű kupola, mely az Iparművészeti Múzeuméra emlékeztet, kiemelkedik az épület tömegéből. A külső homlokzat pillérei tornyokban végződnek. A nagyméretű rózsaablakok a gótikát idézik Az épület monumentális hatást kelt. A kétszintes belső tér stukkókkal díszített. A telket díszes kerítéssel vonták körbe. Mellé téli imaterem és irodák épültek.
A budapesti lipótvárosi zsinagóga pályázatán (1899) harmadik helyezést ért el, ám az épület végül nem készült el, mivel bár szakmai viták is nehezítették a templom megépülését, végül a gazdasági okok bizonyultak döntőnek. A tervek jóval meghaladták a megszabott építési költségeket, így terve a többi pályaművel együtt a fiókban maradt.
A századfordulón Baumhorn már híres építész, sorra nyeri a megbízásokat. Három év alatt, 1903-ban készül el életművének csúcsa, a szegedi zsinagóga, amely hazánk második, a világ negyedik legnagyobb zsinagógája. A 48 méter hosszú, 35 méter széles, 48,5 méter magas épület méreteivel a monumentalitást sugározza. A templom eklektikus stílusú, szecessziós, mór-arab-mediterrán, barokk, gótikus, román stíluselemekkel, kifejezve a zsidóság sokszínűségét. A vasszerkezetre épített templom görögkereszt alapú, centrális bazilika szerkezetet követ, középen magas dobra emelt főkupolával, az épület négy sarkán egy-egy kupolás saroktoronnyal.
Az épület színvilágát belülről a kék, az arany és a vajszín határozza meg, elegáns, ugyanakkor üde, könnyed hatást keltve. A zsinagóga legszebb része a kupolabelső, amely a világot szimbolizálja. A kupoladob 24 oszlopa a nap 24 órája. A kupola legfelső részében a kék alapra festett aranyszínű csillagok, középen a Dávid-csillaggal, az eget jelképezik. A templombelső másik fő ékessége az oltárfal a Nílus menti akácfából készült frigyszekrénnyel, melyben a Tórát őrzik. A gyertyatartókat a római Titus diadalívének reliefje alapján mintázták. Az üvegkupola és a színes ólomüveg ablakok, amelyek a zsidó hitvilág legfontosabb eseményeit jelenítik meg, Róth Manó munkáját dicsérik. Az épület egy gyönyörű kertben áll. Építészettörténeti szempontból a firenzei és a pisai dóm tekinthető az előzményének. A zsinagóga létrejöttében nagy szerepet játszott Löw Immanuel a tudós főrabbi, akinek az elképzeléseit Baumhorn alázattal valósította meg. A zsinagóga nagyrészt tehetős szegedi polgárok adományaiból épült, akiknek a nevét az üvegablakokon tüntették fel.
A lipótvárosi zsinagóga felépülésének meghiúsulása után megtervezte a kis mérete ellenére is monumentális hatást keltő Aréna (Dózsa György) úti zsinagógát (1909). Az épület középen négyzet alakú centrális térből, előcsarnokból és szentélyből állt. A központi teret kör alakú kupola fedi. A belső falakat sárga, kék, vörös és barna színű geometrikus motívumok díszítették.
Az egri zsinagóga 1911-1913 között épült kései szecessziós-eklektikus stílusban. Formavilága, stílusa a baumhorni építészet sajátosságait tükrözi. A szegedi és az újvidéki zsinagógákkal rokon. Monumentális méreteivel a vár és a minaret mellett a XX. század eleji városkép meghatározó eleme.
A Páva utcai zsinagóga (1924) már Baumhorn utolsó pályaszakaszában épült. Ez az egyetlen általa tervezett ortodox zsinagóga. A belső tér kék, fehér, sárga színeivel a szegedi zsinagógát idézi. A szentély két pillére a salamoni templom két oszlopát jelképezi. A női karzat liliomokkal díszített.
Az 1930-ban felszentelt monumentális méretű, eklektikus stílusú gyöngyösi zsinagóga Baumhorn Lipót utolsó megvalósult alkotása. Az épület az akkori 2000 fős helyi zsidóság optimizmusát és gazdasági erejét tükrözte a nagy gazdasági világválság éveiben. A zsinagóga korszerű vasbeton szerkezettel rendelkezik. A hagyományos boltozatokat modern kupolaszerkezet váltotta fel, amelyet vasbeton gerendák tartanak. Az összkép egy simább és összefogottabb tömeget mutat, ugyanakkor részleteiben változatlanul megtartja a középkori és keleti elemeket, ötvözi a modernséget a tradicionális és történelmi jegyekkel.
Haláláig dolgozott, legutolsó munkája a budapesti Bethlen téri zsinagóga kibővítése és átépítése volt, melyet már vejével együtt fejezett be. [7]
Világi munkái
Bár Baumhorn a zsidó szakrális építészet legnagyobb alakja, de emellett világi építészete is kiemelkedő. Négy nagyvárosban, Budapesten, Szegeden, Temesváron és Újvidéken gazdagította a városképet takarékpénztáraival, iskoláival, lakóépületeivel, bérpalotáival.
Ki kell emelni a Szeged-Csongrádi Takarékpénztár eklektikus stílusú épületét, amely ma is pénzintézetként működik. A Vasalóház (Szeged) földszintjén a kezdetektől gyógyszertár működik. Wagner Gusztáv bérpalotájának a megtervezése is az ő nevéhez fűződik. Az épület különlegessége, hogy ez volt az első bérház Szegeden, amely lifttel rendelkezett.
Világi épületeivel együtt a baumhorni életmű 90 alkotásból áll. [8]
A baumhorni zsinagógák sorsa
Kíváncsiságból utánanéztünk, mi lett a baumhorni zsinagógák sorsa, hisz hazánkban nem volt kristályéjszaka, a zsinagógákat sem gyújtották fel.
A II. világháború során a doni katasztrófa világossá tette, hogy Magyarország érdeke a háborúból való kilépés. Horthy lemondatta Bárdossyt, helyébe Kállay lépett, aki a német szövetség mellett titokban felvette a kapcsolatot Nagy-Britanniával. Megállapodtak, hogy hazánk feltétel nélkül leteszi a fegyvert a Balkánról érkező angolszász csapatok előtt. Miután a németek értesültek a titkos tárgyalásokról 1944. március 19-én Hitler megszállta hazánkat, melynek következtében 1944 májusában megkezdődtek a deportálások. Alig két hónap alatt kb. 450 000 vidéki, köztük kb. 6000 győri és környékbeli zsidót hurcoltak el, a többség Auschwitz gázkamráiban pusztult el.
Közülük csak kevesen térhettek haza. A létszámában megfogyatkozott hitközségek zsinagógáikat nem tudták fenntartani, így azok állami tulajdonba kerültek, gyakran méltatlan célokra használták őket, állaguk romlott. A rendszerváltás után kezdődött meg a zsinagógák restaurálása, felújítása. A 22 baumhorni zsinagógából 12 Magyarország területén, 10 a határainkon kívül helyezkedik el. A hazánkban található 12 zsinagóga közül a gödöllőit, kaposvárit, a makóit és az egrit lebontották. A nyíregyházi zsinagóga teljes egészében, míg Budapesten a Páva utcai, illetve a szegedi részben szakrális célokat szolgál, a zsidó hitközség használja.
A zsinagógák másik csoportja a kultúra szentélyévé vált: az esztergomi, a szegedi, a szolnoki. A budapesti Páva úti zsinagógában Holokauszt Emlékközpont került kialakításra. A gyöngyösi zsinagóga felújítása folyamatban van. A ceglédi és a budapesti Aréna (Dózsa György) úti zsinagóga sportlétesítményként üzemel.
Határainkon kívül 10 Baumhorn zsinagóga épült, melyek közül a fiumeit és a nagybecskerekit a II. világháború alatt, míg a szatmárit és muraszombatit a II. világháború után rombolták le. A brassói zsinagóga továbbra is szakrális, míg az újvidéki, nyitrai és losonci kulturális központ. A liptószentmiklósi zsinagóga romos állapotban áll, míg a temesvári zsinagóga felújítása már megkezdődött.
„A mester és műveinek sorsa a modern magyarországi zsidó tapasztalat metaforájának tekinthető: optimizmus, ragyogás, pusztulás, feledés, majd a kommunizmus bukása óta újrafelfedezés és újjáéledés.” (Ruth Ellen Gruber) [9]
A győri Lukács Sándor Járműipari és Gépészeti Technikum és Kollégium csapatának további pályázati anyagai:
- Szemelvények a még fennmaradt győri és környéki zsidó emlékhelyekről:
zsinagógák, temetők, iskolák, emlékművek, emléktáblák - fém kisplasztika (műalkotás)
Szerkesztés, angol fordítás és további fényképek beillesztése illusztrációs célból: Krausz Péter
Nyitókép: A szegedi zsinagóga madártávlatból, csodalatosmagyarorszag.hu
Jegyzetek
[1] Felirat Baumhorn Lipót síremlékén a Budapest, Kozma utcai zsidó temetőben (Köztérkép) – a szerk.
[2] Baumhorn Mór (1827-1903), győri tanító fiaként; édesanyja neve: Rhonberg Mária, testvérei: Henrik és Ármin (Mazsihisz, szecessziosmagazin.com) – a szerk.
[3] Wikipedia – kiegészítés, a szerk.
[4] Baumhorn a „főreálba” járt Győrben (Győri Magyar Királyi Állami Főreáliskola), azaz a mai Révai Miklós Gimnáziumba (Forrás: Wikipedia és szecessziosmagazin.com) – a szerk.
[5] Somogyi György (1893–1980) építész, Baumhorn lányának, Kornéliának a férje 1926-tól (szecessziosmagazin.com) – a szerk.
[6] Baumhorn születési helyén, Kisbéren hal meg (Forrás: szecessziosmagazin.com) – a szerk.
[7] A győri zsinagógához kötődő fontos információ szerint Baumhorn részt vett a zsinagóga 1925-ös bővítésének tervezésére kiírt pályázaton, de a győztes tervet Jónás Dávid budapesti építész készítette, a megvalósítás alapjául azonban a második és a harmadik díjas terv, Hegyi Sándor budapesti építész két munkája szolgált. Ezek felhasználásával készítette el a kiviteli tervet Bachrach Arnold győri építész, az 1926. január 24-én kiadott megbízás alapján. (szecessziosmagazin.com; Győri Szalon) – szerk.
[8] Részt vett a győri Takarékpénztár épületére kiírt tervpályázaton is. (szecessziosmagazin.com) – a szerk.
[9] Ruth Ellen Gruber, kortárs amerikai író és újságíró (Forrás: ruthellengruber.com/) – a szerk.
Források és irodalom:
Baumhorn Lipót – Zsidó Kiválóságok Háza
Faragó Vera: Baumhorn Lipót, a zsinagóga építő – Remény
Baumhorn Lipót síremléke – Köztérkép
A zsinagógától a Vasalóházig – Baumhorn Lipót épületei Szegeden – kultúra.hu
Nemzeti Örökség Intézete – Baumhorn Lipót
Esztergomi zsinagóga – Wikipédia
Új Zsinagóga – Szeged Tourinform
Dózsa György úti zsinagóga – Wikipédia
Egri neológ zsinagóga – Wikipédia