Zsidók Győri Gyökerei Közhasznú Alapítvány által kiírt, „Az ő sorsuk, a mi történelmünk” diákpályázatra benyújtott, második helyezett pályamunka része (2023-24), szerkesztett változat
Flinger Lili, Hordós Anna és Kispál Dorottya munkája
Czuczor Gergely Bencés Gimnázium, Győr
Támogató tanár: Cséfalvay Tamás, történelem tanár
A gimnáziumi élet a háború alatt
Az évkönyvek tanulsága szerint az iskolai közösség életére nagy hatással volt az 1938-as bécsi döntés okozta eufória. A tanulók és tanárok gyűjtést szerveztek a komáromi testvériskola javára és szimbolikus gesztuskén a tanulók 43 zászlót küldtek a felszabadulását ünneplő Komáromba.
Emellett az új honvédelmi törvény és a leventekötelezettség bevezetése az iskolai cserkészéletre is élénkítő hatással volt. „Az októberi komáromi tárgyalások idején pedig a Szövetség felszólította a csapatot, hogy készen álljon a honvédséggel való egyidejű bevonulásra. Erre ugyan nem került sor, de sok izgalmas tárgyalás előzte meg a december 4-i látogatásunkat a felszabadult Komáromban.” A felszabadult komáromi testvérintézet javára a tanulók között gyűjtés is indult.
A további országgyarapodások okozta lelkesedés mellett (pl. könyvgyűjtés Erdélynek és Kárpátaljának) az 1939-es tanévtől az iskolai életre is a háború sötét árnyéka vetült. Az évkönyvek bevezető tanulmányokban foglalkoztak a hazafias neveléssel, az egységes magyar ifjúsággal és a leventeképzés iskolai feladataival. A 14 éven felüli diákokat légoltalmi szolgálatra kötelezhették a hatóságok.
Az évkönyvek szerint „a szülők is nagyon kezdtek aggódni, különösen a város határszéli helyzete miatt; egyik a másikat ijesztette, gyermekeik életét, biztonságát féltették, és csak nehezen lehetett őket visszatartani attól, hogy fiaikat biztonságosabb helyre ne vigyék. A hirtelen pánik hatására kisebb iskolai mulasztások így is fordultak elő.”
Az 1941-42-es tanév krónikájában már azt olvashatjuk, hogy „a mostani nyugtalan, nehéz idők az ifjúságra is kezdik kifejteni káros hatásukat. Szerencsére tanulóink nagy többségét meg tudtuk őrizni ezektől a veszedelmektől […]”
A légoltalmi szolgálatban a tanulóknak egyre nagyobb óraszámban kellett részt venniük, az 1943-44-es tanévben ez már szinte lehetetlenné tette az iskolai munkát. A német megszállást követően március 31-i értesítő szerint az iskolánkat lefoglalták a német csapatok számára és 480 embert helyeztek el az épületben. A tanítást természetesen felfüggesztették.
1944. április 13-án súlyos légitámadás érte Győrt. A gimnázium diákjai erőn felül segítették a bombatámadás károsultjait, áldozatait. Elsősorban a tűzoltásban és a romeltakarításban vettek részt, de volt olyan diák, aki a fel nem robbant gyújtóbombák hatástalanítását is megtanulta.
Az iskola épületét ezután április 25-én lefoglalták a szétbombázott csapatkórház pótlására.
A bencés rendház rövid időre az események középpontjába került, amikor a pozíciójából eltávolított Lakatos Géza miniszterelnök 1944. december 12-én a városba érkezett és lelt menedéket a győri rendházban. Érkezésének hajnalán nyilas keretlegények vették körül a rendházat, ahol Lakatost fogolyként tartották őrizetben. (A győri nyilas főispán sürgetésére Lakatos rövidesen Sopronba távozott. – a szerk. historiamozaik)
1945 március végén az oroszok bevonulásával az iskola épületében ismét kórházat alakítottak ki. Május 8-tól a közösség újra használhatta saját épületét. 1945. május 4-i tantestületi jegyzőkönyvekből már érezhető a szovjet jelenlét és a felkészülés a megváltozott körülményekre. A jegyzőkönyv szerint „A tanítás mellett nagy gondunk az új időknek megfelelő nevelés. Egyébként a mi nevelésünk eddig is demokratikus szellemű volt. A korszellem, a faji és felekezeti gyűlölködés ellen mindig harcoltunk, nem volt nálunk különbség úri és szegény gyerekek közt az utóbbiak rovására, hanem csak az egyéni érték és teljesítmény számított az iskolai értékelésben. Meg vagyunk győződve, hogy a mi keresztény elveink, amelyekhez persze tántoríthatatlanul ragaszkodunk, a legteljesebb harmóniába hozhatók az új demokratikus világ eszmerendszerével.”
A zsidótörvények végrehajtása
A zsidótörvények bevezetésétől kezdve a székesfehérvári tankerület kir. főigazgatója többször is utasította az iskolát a zsidótörvények betartására és az igazolások bemutatására. Az 1939: IV. t.c. (vagyis a második zsidótörvény) 5. paragrafusának alapján minden tanárt – az igazgatót is ideértve – nyilatkozatra köteleztek arról, hogy ő maga, szülei, vagy nagyszülei tagjai-e, vagy korábban tagjai voltak-e az izraelita felekezetnek. Amennyiben az érintettek mentesültek valamilyen oknál fogva a fenti törvény alól, nyilatkozatukban ennek okát is ki kellett fejteniük. Az egyházi iskolákat június 13-án külön rendelettel (4300/1939) szólították fel a nyilatkozattételre. Az adminisztratív feladatra a vallás- és közoktatásügyi miniszter származási táblázatot rendszeresített.
1940. októberében az intézmény újabb felszólítást kapott az igazolások benyújtására. A felszólításban kikötik, hogy a nyilatkozattétel a felszentelt papi személyekre nem, de a szerzetesnőkre nézve kötelező!
Az 1940. decemberi felhívás szerint az igazolásnak az 1895. október 1-e után születettek esetében a szülők anyakönyvi kivonatát is tartalmaznia kellett. A többszöri felszólítások arra engednek következtetni, hogy a zsidótörvények miatt szükségessé vált nyilatkozattételeket a bencés közösség akár a megfelelő okiratok hiányában, akár más okból, de halogatta. Az utolsó ilyen felszólítás 1944. júniusából származik.
A zsidó diákok felvételéről a Katolikus Középiskolai Főigazgatóság 1940. áprilisi levelében a törvényben meghatározott 6%-os arányszám betartását kérte, azzal a hozzávetéssel, hogy a megkeresztelkedett tanuló nem számít zsidónak. A novemberi levélben tovább pontosították a létszámbeli korlátot, miszerint a 6% az első osztályban 2-3 főt jelent. Azokban az iskolákban, ahol az előző tanévben nem volt a kezdő osztályokban zsidó tanuló, oda nem lehetett felvenni 1% erejéig sem. 1944. márciusában a Katolikus Tanügyi Főigazgatóság azzal a kérdéssel fordult az iskolához, hogy megtudja, fogadtak-e be itt menekülteket az elcsatolt területekről. A menekültstátusz azonban nem vonatkozott azokra, akik a zsidótörvények hatálya alá estek.
Az iskola zsidó diákjai
A Győri Katolikus Czuczor Gergely Gimnázium évkönyveinek adatai alapján 1939 és 1945 között a zsidó diákok folyamatosan jelen voltak az iskolában (1. ábra). Az ábrán nyomon követhető a zsidó diákok létszámának csökkenése, amelynek okai között az asszimilációs kényszer miatt történő kikeresztelkedés, az iskolaváltás, esetlegesen a tanulmányok szüneteltetése adhat magyarázatot (valamint a zsidók drámai deportálása 1944 júniusában – a szerk.). 1943-ban egyértelműen észrevehető a diákok teljes létszámának drasztikus csökkenése is, melynek oka a világháború volt. A diákok egy részét besorozták katonának és a frontra küldték. AZ 1944-es német megszállástól kezdve a tanév csonka maradt, 1944-45-ben mindössze négyhónapos.
| Év | Összes diák | Ebből izraelita diák |
| 1939-1940 | 636 | 24 |
| 1940-1941 | 631 | 18 |
| 1941-1942 | 626 | 17 |
| 1942-1943 | 606 | 14 |
| 1943-1944 | 610 | 12 |
| 1944-1945 | 337 | 1 |
Egyéni sorsok
Biringer László 1924 december 18-án született, Győrben.
Biringer János fiaként látta meg a napvilágot. Az évkönyvi feljegyzés szerint édesanyja lánykori neve Herzfeld Gabriella volt. Apja fakereskedéssel foglalkozott és László, vagy ahogy a barátai szólították; Laci 1935-ben kezdte meg gimnáziumi tanulmányait a győri Czuczor Gergely Bencés Gimnázium tanulójaként, ahol szorgalmasan tanult, minden bizonyítványa kitűnő volt, egyedül a magatartására kapott jó eredményt hetedik osztályban, ami meglepő mert már ebben az évben az iskolai sportkör pénztárosaként tevékenykedett és jutalmat kapott Herczeg Ferencről írt tanulmányáért.
Az Önképzőkör mennyiségtan-fizikai szakosztálya 24 taggal működött, és tanulmányi konferenciájának egyikén Biringer a húr rezgéséről adott elő. Az 1941-42-es tanév krónikája kiemeli, hogy A XVIII. sz. gondolkodóinak hatása az államéletre c. tétel kidolgozásáért Biringer dicséretben részesült. Tehát sokoldalú és szorgalmas diák volt. Kitűnőre érettségizett és kitüntetést is kapott.
Ugyan nem áll rendelkezésre közvetlen családi kapcsolatra utaló bizonyíték, de feltételezhető, hogy Biringer Károllyal, Győr első állandó filmszínházának tulajdonosával rokoni kapcsolatban állt. Biringer Tivadar (Károly öccse – a szerk), a mozi későbbi tulajdonosa 1933-ban érettségizett, szintén a bencés gimnáziumban.
A család tulajdonában lévő Apolló mozi 1909 decemberében a Bisinger sétány 6. szám alatt nyitotta meg kapuit 372 férőhellyel. Esti zenés programokon kívül reggelente játszottak mozgóképeket aláfestő zenével, vasárnap pedig délelőtti vetítést tartottak.
„Az átballagó vándor” című naplójában Hárs Ottó leírta, hogy 1944.május 8-án Biringer Jánost a német megszállás után deportálták. Május 26-án németek költöztek a házukba, amely egyébként Győr egyik patinás épülete volt.
Bár a források némileg ellentmondanak, valószínűsíthető, hogy az ekkor 20 éves László nem ugyanott halt meg, ahol az apja. Lászlót Auschwitzba, apját pedig Mühldorfba deportálták. A fiú valószínűleg a gázkamrában lelte a halál, édesapja pedig vérmérgezésben hunyt el.
A Csillag család Győr régi és ismert zsidó családja volt. A család több tagja is a bencés gimnázium tanulója volt. Csillag Antal János 1925. március 21-én született Győrben a híres sebészorvos, dr. Csillag József és Korein Jozefa gyermekeként.
Dr. Csillag József, az apa, tagja volt a Győri Izraelita Hitközség iskolaszékének, és részt vett a győri törvényhatósági bizottság munkájában, az adózási kategóriáknak megfelelően a virilisták között szerepelt egészen 1942-ig. Tagságát a belügyminisztérium szüntette meg. A gimnázium főnévkönyve szerint a család Győrben, az Árpád út 20. alatt lakott, vagyis ugyanott, ahol a szanatórium is működött. Anyai ágon Dr. Korein Sándor (1899-1989), Antal és Ferenc nagyapja szintén neves belgyógyász volt és együtt dolgozott dr. Csillaggal. Antalnak három testvére volt: Hedvig (aki valószínűleg édesapja korán elhunyt nővére után kapta a nevét), Gizella Lujza és Ferenc Mátyás. Antal egyébként egy osztályba járt Biringer Lászlóval és együtt is érettségiztek.
Antal az 1938-39-es tanévben evezésben ért el kimagasló eredmény. A következő tanévben már a vívásban jeleskedett, iskolai első helyezett lett. Az 1941-es sportszakosztályi tisztújító gyűlésen a vívószakosztály elnöki címét nyerte el König Rudolf osztálytársával együtt. Öccse, Ferenc is a vívást választotta rendkívüli tárgyként. Antal a kötelező tárgyak mellett francia nyelvből is érettségizett, az érettségi vizsgabizottság minősítése alapján jó eredménnyel.
A családot 1944. május végén gettóba zárták, a szanatórium bezárta kapuját, júniusban pedig a családot deportálták a győri zsidók első csoportjával együtt Auschwitz-Birkenauba. Csillag József és három gyermeke, köztük Antal túlélte a holokausztot, feleségét és Ferencet azonban a haláltáborban meggyilkolták.
Fehér Tibor István Győrben született 1922 szeptember 20-án. A győri Czuczor Gergely Bencés gimnáziumban tett érettségit 1940-ben dr. Holenda Barnabás igazgatósága alatt. Többnyire jó osztályzatokkal zárta a középiskolás éveit. Magaviselete jeles volt.
1943. október 4-rén Fehér Tibor bevonult Komáromba munkaszolgálatra. Hat nap után osztagával a villanyerő művekhez került Bánhidára. Tavaszig tartották itt, utána Vértesszőlősre vitték. Saját bevallása szerint itt már kegyetlenül bántak velük. Erdőirtásnál kellett dolgozniuk, a munkakörülmények embertelenek voltak. Földalatti bunkerekben laktak, állandóan éheztek és kibírhatatlan volt a munkaterhelés. Név szerint említette naplójában őreit, Székely János szakaszvezetőt, Alföldi Sándor őrmestert, (akiről úgy tudja, hogy szintén győri volt) és Sarló Imre karpaszományos őrmestert, akik a legkegyetlenebbül bántak velük. Ütötték, verték az ártatlan embereket, úgy viselkedtek velük, mint a rabszolgákkal.
1944 októberében visszakerültek Bánhidára és karácsonyig maradtak ott. Az oroszok közeledtével egyik társával együtt sikerült megszökniük. Egy csőszkunyhóban bujkáltak, de végül elfogták őket. Tibor három tábort is megjárt 1945 márciusa és májusa között. Március 12-én először Neumarktba került, 28-án átszállították Mauthausenbe, ahol április 12-ig tartották, innen Gunskirchenbe és itt is kellett maradnia egészen május 4-ig.
Azt, hogy milyen körülmények között jutott haza, nem tudjuk, de a beszámolóját 1945. augusztusában rögzítették Budapesten. Az 1945 augusztusi Deportáltakat Gondozó Országos Bizottság jegyzőkönyve szerint ekkor cukorkafőzősegédként dolgozott feltehetőleg a Győri Keksz Kft-nél.
A gimnázium többi zsidó diákjának sorsáról csupán nyomokban találtunk információkat. Reichenfeld István 1938-ban érettségizett tanulót 1945. február. 1-én Bergen-Belsenbe szállították.
Faragó György az 1939-40-es tanévig járt a gimnáziumba, 1944. június 15-én gyűjtőtáborban (valószínűleg a győri Budai úti barakkokban – a szerk.) érte a halál.
Szabó Tibor, 1944-45-ben végzett diák, túlélhette a holokausztot.
Komlós Miklós feltehetőleg 1944. júniusában halt meg Auschwitzban.
A győri Czuczor Gergely Bencés Gimnázium csapatának további pályázati anyagai:
- Apor Vilmos élete (különleges kutatási téma, leírás)
- Két festmény (műalkotás)
Szerkesztés, angol fordítás és további fényképek beillesztése illusztrációs célból: Krausz Péter
Nyitókép: A győri bencés templom és gimnázium ma, Fotó: Győri Szalon
Felhasznált irodalom
Cséfalvay Tamás: A holokauszt tanítása – emberi sorsok tanítása; ujkor.hu
Egy átballagó vándor Hárs Ottó naplója Győr 1944. évi bombázásának mindennapjairól. NKA, Győr, 2022.
Lakatos Géza: Ahogyan én láttam. Extra Hungariam. Európa-História, Budapest, 1992.
Némáné Kovács Éva: Az Apolló mozi, Győr első állandó filmszínháza; Győri Szalon
Tóth István Konstantin: A győri bencés gimnázium története az 1944-től 2021-ig terjedő időszakban A tanév végi évkönyvek (beszámolók) tükrében; czuczor.hu
Vargáné Blága Borbála: A győri Csillag Szanatórium és alapítója, dr. Csillag József; Győri Szalon
Források és adatbázisok
A Czuczor Gergely Bencés Gimnázium és Kollégium dokumentumgyűjteménye, évkönyvei, törzskönyvei és tablói
International Tracing Service (Arolsen Archive)
Yad Vashem -The Central Database of Shoah Victims’ Names
USHMM (United States Holocaust Memorial Museum) Holocaust Survivors and Victims Database
Deportáltakat Gondozó Országos Bizottság – National Committee for Attending Deportees
Centropa adatbázisa
Dokumentumok online gyűjteménye (bővített dokumentumtár)