Békés kisvárosi zsidó hétköznapok
„Az ő sorsuk, a mi történelmünk” diákpályázatra benyújtott pályamunka
Kozalk J. Orsolya, Sinkai Regina és Orosz Luca munkája
Soproni SzC Hunyadi János Technikum, Csorna
Támogató tanár: Szalay Balázs
A pályázatot a Zsidók Győri Gyökerei Közhasznú Alapítvány írta ki 2023-24
A csornai zsidóság kulturális életét szeretnénk bemutatni a két világháború közti időszakban a Csornai Fillér Egylet munkásságán keresztül (Csorna 30 km-re fekszik Győrtől – a szerk.).
Az egylet megalapítása
Az egylet 1903-ban alakult meg, jótékonysági célokkal. (A Csornai Múzeum bemutatja honlapján a város szociális intézményrendszerének fejlődését napjainkig. Megemlíti a korai Chevra-Kadisha egyletet és az 1893-ban alakult Csornai Izraelita Nőegyletet, azonban sajnálatosan nem tesz említést az Izraelita Fillér Egyletről – a szerk.)
Az egylet célja az volt, hogy segélyezze a csornai zsidó gyermekeket és menyasszonyokat, támogassa őket ösztöndíjjal és kelengyével. Ezeket a tevékenységeket az egyleti – és pártolótagok évi járulékaiból, a nemesszívű emberek adakozásából, illetve különböző estélyek és táncvigadalmak bevételeiből finanszírozták.
Mint ilyen egylet, meg kellett felelnie bizonyos kritériumoknak. Ezeket, illetve egyéb formalitásokat egy „Alapszabályok” nevű dokumentum tartalmazta. Az egylet tagjai alapító, rendes és pártoló tagok voltak. Az alapító tagok minimum 25 koronát adományoztak, a rendes tagoknak havonta legalább 20 fillért – tetszés szerint többet is – kellett fizetni. Pártoló tagok évente 2 koronát adományoztak.
Az első világháborúban a bevételük megcsappant, és gondot okozott az egylet fenntartása. Igyekeztek megalapozni anyagi bázisukat. Ezt pedig a csornai társadalom kulturális szórakoztatásával igyekeztek elérni. Évente mutattak be új előadásokat, melyek olyannyira elnyerték a közönség tetszését, hogy az azokból származó bevételekből az egylet fenn tudta tartani magát.
„A csornai Izraelita Fillér Egylet a világháború alatt is kivette részét a minden jó magyarra és minden hazafias egyesületre kötelező munkásságból. […] A bevételi források nagyon megcsappantak, mert az eddigi mulatságokkal és kulturális előadásokkal előteremtett bevételek elmaradtak, még jóformán költségvetését sem tudta biztosítani. […] A pénzforrások kiapadtak, egyesületünk tagjai, a többi csornai társadalmi egyesület tagjaival vállvetve, részt vettek a katonavonatok, majd később a sebesült vonatok fogadásánál. […] Téli ruhát készítettek a háborúban részt vevő katonáink számára. Gondoskodott […] a hadbavonult polgártársak arra rászoruló hozzátartozóiról […].” ("A Csornai Izraelita Fillér Egylet 25 éves működésének emlékére", könyv, kiadta a Rábaközi Nyomda és Lapkiadó Vállalat könyvnyomdája, Schwarcz László, titkár, Csorna, 1928. december 2)
Az egylet előadásai
A legnagyobb sikereket „A gazdag lány”, „A válóperes hölgy”, „Mihályi két lánya” és „A templom egere” c. előadások aratták. A darabokkal kapcsolatban több cikk is megjelent különböző környékbeli lapokban, és mindegyik pozitív visszajelzéseket adott.
„A gazdag lány Csornán
Szenes Béla nagysikerű darabját, „A gazdag lányt” mutatták be a csornai közönségnek zsúfolt nézőtér előtt szerdán este a csornai Mozgófényképszínházban az Izr. Fillér Egylet által rendezett műkedvelői előadáson. A nagy érdeklődés teljesen érthető volt, mert Csornán, ebben az erősen kulturált nagyközségben, megfelelő helyiség hiányában már két év óta nem jártak színészek. Így természetes, hogy szívesen használta fel mindenki az alkalmat, hogy a múlt téli szezon egyik legnevesebb fővárosi slágerdarabját megnézze. A csornai közönség kitűnően szórakozott. Ami az előadást illeti, az a lehető legjobb volt, amit csak műkedvelők nyújthatnak. Dr. Molnár Vilmosné igazi művészi alakításával és játékával, Schwarcz Rózsi pedig a címszerepben, ezenkívül impozáns fiatal szépségének teljes pompájával is hatott. De mind valamennyien, Hegedűs Ernő, Németh Lajos, Krausz Vilmosné, Polgár Lajos, Herzfeld Lily, Berger József, Goldhammer Jolán, Kovács Pali, Krausz Józsa, Berger Lajos, Hegedűs László és a kisebb epizódszereplők is szép, átgondolt játékukkal járultak hozzá az előadás nem mindennapi sikeréhez. A rendezés nagy és fárasztó munkájáért, valamint a színpad fényes berendezésért Klein Elemért illeti meg a legmesszebbmenő dicséret.” (Sopronvármegye c. lap, 1922. november 24, péntek)
Ez a darab olyannyira sikeresnek bizonyult, hogy az első két előadás során összegyűjtött adományok meghaladták a bruttó 55.000 koronát. 1926 februárjának végén kezdték el a felkészülést Vajda Ernő „A válóperes hölgy” című, háromfelvonásos vígjátékára. A sikerektől felbuzdulva egészen az egylet működésének végéig folytatták a sikeresebbnél sikeresebb előadások bemutatását.
További jótékony megmozdulások
Az első világháború után új erőre kapott egylet további jótékonysági ágakkal bővítette a repertoárját.
Így például a városi szegény gyermekek nyaraltatásával Csorna városában. A gyerekek szívélyes fogadtatásban részesültek a helyiek által, teljes ellátást kaptak és számos programon díjtalanul vehettek részt. Egy 1927 augusztusában megjelent újságcikkben az egyesület tagjai köszönetet nyilvánítottak a jótékonykodásban részt vevő magánszemélyeknek. Köztük Kuti Károlynak, az akkori mozitulajdonosnak, aki biztosította, hogy a gyermekek ingyen vehessenek részt a filmvetítéseken. Nem csak magánszemélyek, de más egyesületek is szívesen csatlakoztak a segítségnyújtáshoz, ilyen volt a Rábaközi Sportegylet is.
A gyermekek szórakoztatásán túl az alapellátásukra is figyelmet fordítottak. Egy másik újságcikk szerint 1927 decemberében 15 szegény, iskolás gyermeket láttak el téli ruházattal. Berger Ignácné, az egylet elnöknője saját lakásán szervezte meg ezen ruhák kiosztását, ezzel is bizonyítva, hogy számára mekkora jelentőséggel bír a gyermekek gondozása és biztonságban tudása. A ruhadarabokat a gyermekekre személyre szabottan készítették el. A ruhák leginkább szövetből készültek, emellett pedig új lábbeliket is adtak. Nem csak a gyermekek, de a tanítójuk is hálás volt ezen cselekedetért.
A többi csornai lakosról is igyekeztek gondoskodni, például lisztosztással. Egy akkori tudósítótól tudjuk, hogy a tél közeledtével kezdték meg az ilyen jellegű tevékenységet. Az éhínség alatt mintegy három zsák lisztet osztottak szét. Természetesen a legnagyobb diszkrécióval kezelték, ezért sincs erről túl sok információnk. Annyit tudunk, hogy ez egy akciósorozat első láncszeme volt, illetve, hogy mindezt egy nagyszabású tombolaest tette lehetővé, ahol sok pártfogójuk támogatta őket szép tárgyakkal, amelyek aztán pénzbeli adományként jutott el az egylethez.
Az eseményre 1927. december 4-én, szombat este került sor a Krausz kávéházban. A tombolán kívül egy teaestélyt is szerveztek, belépőjegyül a 15 ezer koronával megváltandó tea- és süteményjegy szolgált. A tombolajegyeket hölgyek árusították, egy jegy 5 ezer korona volt.
Az egyesület az élet több területén is segítette a rászorulókat, ezzel belopva magát nemcsak a zsidók, hanem a csornai lakosok szívébe is. Kiemelkedő előadásokat rendeztek, ami emelte a város kulturális színvonalát. Számos korabeli cikk számol be tevékenységükről és arról, hogy a működésük alatt mennyi embert ösztönöztek az összefogásra és empátiára.
Epilógus
Szalay Balázs, csornai helytörténész, a Soproni SzC Hunyadi János Technikum, Csorna, tanára, a poszt megjelenése után az alábbi információt juttatta el hozzánk:
A Fillér Egylet 1931. március 2-án sikeres Purim-estet rendezett. Az est különlegességét az adta, hogy a tánc megkezdése előtt bemutattak a közönségnek több régi táncot, így menüettet, gavotte-ot, mazurkát, polkát, keringőt és a csárdást. Az egylet minden évben tombolát is rendezett. Az 1933. február 25-i húzásra több mint 250 darab tombolatárgyat gyűjtöttek össze. Ekkor ezer jegyet bocsátottak ki 20 filléres áron. A befolyó jövedelmet teljes egészében jótékony célra fordították.
1935 decemberében elhunyt az egylet alapítója, Berger Ignácné szül. Klein Mária, aki halála napjáig irányította az egyesületet. Férjén kívül három gyermeke és öt unokája gyászolta.
A deportálások előtt 73 tagja volt az egyletnek.
A Soproni SzC Hunyadi János Technikum, Csorna, pályázatára beadott további munkák: „A Világ Igazai – a Dreisziger házaspár” – PPT prezentáció; „Csornai zsidó emlékek és zsidó temetkezési szokások” – videó film
Szerkesztette: Krausz Péter
Kiegészítő források (a szerkesztőtől):
Interjú Berecz Endrével, Centropa
Dr. Berecz Endre: Emlékezés a csornai zsidóság történetére, Budapest, 2006
Egy hozzászólás a(z) “A csornai Izraelita Fillér Egylet” című bejegyzéshez
[…] természetesen Csornán is a Hevra Kadisa volt. Az első világháborús hadiárvákat támogató Filléregylet országos jelentőségűvé fejlődött. A zsidóellenes jogszabályok tönkretették a virágzó […]