Avraham Livnat (Weisz) Hanuka gyertyatartói
Amir Livnat írása
Egy kis láng elűzi a legnagyobb sötétséget (Baal Shem Tov)
A Hanuka még a jelenlegi nehéz időszakban is különleges ünnep a családunkban, ami a nagyapámhoz, a Győrben született Avraham Livnathoz fűződő különleges kapcsolatunknak köszönhető. Avraham hosszú éveken át fából készített Hanuka gyertyatartókat (hanukiákat) sokféle formában és kivitelben, sokféle forrásból. Avraham és felesége, Marta (néhai Spiegel) történetét majd egyszer külön is elmeséljük. Most, a Hanuka felé közeledve, az általa az évek során készített Hanuka gyertyatartókra összpontosítunk.
Avraham 1915-ben született Győrben Weisz Arnold (Noldi) néven. Tinédzserként csatlakozott a „HaNoar HaZioni / Cionista Ifjúság” mozgalomhoz, és tervezni kezdte kivándorlását Izrael földjére. A győri középiskola elvégzése után Avraham olyan szakma megszerzésére törekedett, amely Izraelben hasznos lehetett. Az asztalosmesterséget választotta és beiratkozott egy faipari szakiskolába. Ez a szakma egész életében elkísérte.
Huszonegy éves korában a kötelező katonai szolgálatnak eleget téve két évre bevonult katonának. A magyar honvédségnél is asztalosként dolgozott. Többek között kiképzési célra használható szerkezeteket épített.
Avraham és felesége, Marta, 1941-ben, az esküvőjük napján elhagyták Győrt és emigráltak Palesztinába, a mandátumi területre, azaz Izrael földjére. Az első izraeli években ugyancsak asztalosként dolgozott a brit hadsereg részére. 1942-ben Rafah-ban, a gázai övezet déli részén, egy katonai bázison megtervezte és kivitelezte első Hanuka gyertyatartóját, egy többszintes szerkezetet, tetején Dávid-csillaggal.
A második világháborút követő években Avraham továbbra is asztalosként dolgozott, néha önálló vállalkozóként, máskor pedig alkalmazottként különféle gyárakban. Ezekben az években munkaköri feladataira összpontosított, és nem jutott ideje a gyertyatartókra. 1962-ben csatlakozott az „Ort” iskola tanári karához, először az asztalos tanfolyam oktatójaként, később pedig a tanfolyam vezetőjeként. Ebben az időszakban számos gyertyatartót készített: körülbelül kétévente egy-egy új modellt dolgozott ki.
1964-ben készült el második hanukia-terve. Ez a hanukia egy olajfa mellett álló, olajjal teli kancsót ábrázol. Az évek során gyertyatartóiról másolatokat készített, amelyeket családtagjainak és barátainak ajándékozott. Ez a saját tervezésű modell volt az első, amelyet nagy számban sokszorosítottak.
Minden egyes hanukia elkészítését hetekig, hónapokig, sőt néha évekig tartó töprengés és tervezés előzött meg. A tervezés rajzokkal és vázlattal kezdődött rajzpapíron vagy kartonon, amit aztán a fafelületre másolt.
A következőkben bemutatok néhány hanukai gyertyatartót, amelyeket Avraham az évek során tervezett, és megvizsgáljuk, hogy mi ihlette ezeket a modelleket. Egy 1970-ben készült modell a nyugati falat idézi és a Nyugati Fal felszabadítására, Jeruzsálem egyesítésére utal. Tervezése valószínűleg a hatnapos háború vége felé kezdődött. Egy másik, Jeruzsálemhez kapcsolódó hanukija kapuval áttört városfalat ábrázol.
Gyertytartóihoz folyamatosan új ötleteket keresett. Néha fából készítette munkáit már meglévő fém modellek mintájára. Erre példa egy feldíszített hanukija, amelyet az otthonát díszitő fém gyertyatartó ihletett.
Dávid-csillaggal díszített, lekerekített talapzatú gyertyatartóját újságfotó ihlette, amelyen Levi Eshkol volt izraeli miniszterelnök látható, amint egy hasonló fémmodellt tart a kezében. Avraham megőrizte a miniszterelnök fényképét a gyertyatartó vázlataival együtt.
Mint láttuk, a cionizmus fiatal korától része volt Avraham világszemléletének. Cionista motívumok számos hanukai gyertytartóján megjelennek. Példa az a hanukia, amelyet a korai cionista „torony és sánc” telepépítési módszer ihletett. Egy másik modell oroszlánpárral Dávid-csillagot ábrázol.
1990-ben Avraham nyugdíjba vonult, így több ideje jutott gyertyatartók, évente egy-egy új modell készítésére. Továbbra is cionista motívumokat használt, és változatlanul hatással voltak rá azok a fém alkotások, amelyeket látott vagy birtokában voltak.
Az évek során összetetté vált hanukai gyertyatartók készítése egyre nagyobb kihívást jelentett számára. Nyugdíjba vonulását követően főleg otthonában dolgozott. Amikor bonyolult szerkezeteket kellett építenie, megkérte korábbi tanítványait, hogy használhassa a műhelyükben található szerszámokat. Emellett faanyagra is szükség volt: néha utcán talált régi fadarabokat használt. A gyertyatartókat és más fatárgyakat rokonoknak, barátoknak és ismerősöknek ajándékozta.
2010-ben bekövetkezett haláláig Avraham mintegy 30 különféle hanukai gyertyatartót készített. Manapság ezek díszítik gyermekei, unokái és ismerősei otthonát, és őrzik emlékét. Ezekben az Izrael és az egész zsidó világ számára sötét időkben vigaszt nyújthat az alkotásaiból töretlenül sugárzó ragyogás.
Valamennyi fénykép: © Amir Livnat