Rejtőzködő ötvösmunkák – ki tud róluk? – Jewish Roots in Győr

Tervrajzok Schima Bandi hagyatékában

Krausz Péter írása

Hálás köszönet Dr. Pápai Emese művészettörténésznek

Egy hónappal ezelőtt írást közöltünk Schima A. Bandi (1882-1959) országos hírű, győri, ötvösművészről.

Dr. Pápai Emese, a győri Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum művészettörténésze, főmuzeológus, Schima A. Bandi művészeti hagyatékának kitűnő ismerője, a művészről készült tanulmánykötet egyik szerzője és szerkesztője, Schimáról készült korábbi írásunk publikálását követően a következő gondolattal fordult hozzánk:

„Az izgalmas téma nem hagyott nyugodni és az új szempont alapján (t.i. Schima győri zsidóságot érintő további munkái vonatkozásában – a szerk.) még kutakodtam egy sort Schima A. Bandi múzeumi hagyatékában.

Ennek eredményként találtam két perselytervet 1932-ből és 1936-ból, valamint egy tóramutató és egy urna tervet 1932-ből, illetve 1941-ből.

Örömmel venném, ha megjelentetnék ezeket a hihetetlenül gondos és részletekbe menő, gondosan kidolgozott, részletes tervrajzokat és annak még inkább, ha valami kiderülne a feltehetőleg el is készült tárgyak utóéletéről, hollétéről.”

Ennek a kérésnek szívesen teszünk eleget, egyrészt azért, mert Schima gondos és látványos tervrajzai a zsidó kulturális hagyományok iránti érdeklődést és affinitást bizonyítják, másrészt minket is izgat, hogy nyomukra lehet-e bukkanni a rajzok alapján az elkészült tárgyaknak, ha azokat a megbízó valóban meg is rendelte és a művész azokat el is készítette. Ha igen, vajon fennmaradhattak-e ezek a különleges, művészeti tárgyak a győri zsidóság nagy részének megsemmisítése következtében?

Minden esetre, aki tud valamit Schima lappangó munkáiról, kérjük, ossza meg velünk ismereteit.

Gyűjtőpersely (1)

A tervezett tárgy hátteréről a következőket tudjuk meg a művész által a tervrajz margójára írt feljegyzésekből.

„Nagyságos Pollák Lipót hitk. pénztáros úr megbízásából néhai Dr. Schwarz Mór főrabbi úr emlékezetére tervezte Schima Bandi, iparművész, aranykoszorús mester.

Szimbolikája:

A persely elől: a hitéletnek és a tudománynak élt, filantróp lelkű főrabbira vonatkozó, elvont motívumú … (nem olvasható kifejezés – a szerk.), ezüstből trébelt (hideg domborított – a szerk.) és applikált relief.

A fogantyú alatt: Mózes, Izrael népének profétája és vezére trasszírozott (cizellált – a szerk.) alakja (a megboldogult is vezére volt a győri izraelitaságnak).

A fedélen: a halotti urnaszerű, modern kiképzésű persely fedelén egy kecskekörmökben végződő, 3 lábú triposz (háromlábú edény – a szerk.) tüze ég az elhunyt emléke fölött. – A rózsák az élet szépségét, a sugarak pedig a boldogult pályafutásának ragyogását szimbolizálják.

Győr, 1936. január 9

(A bagoly, a kőtáblák, a toll és a könyv – biblia? – nyilvánvalóan Dr. Schwarz Mór tudományos és hitéleti munkásságára utal – a szerk.)

Természetes nagyságban, zárral, sárga bronzból.

Kiviteli díj:

teljesen bronzból – P 165.-
ezüst relieffel – P 185.- “

Az izraelita persely terve ifj. Hável Nándor, Schima Bandi tanítványának a naplójában (l. a poszt „Utóhang?” c. utolsó bekezdését), amely a persely elkészültét bizonyítja – köszönettel Dr. Pápai Emese művészettörténésznek, aki azonosította ezt a bejegyzést Schima művészi hagyatékában

Bejegyzés ifj. Havel Nándor naplójában a persely Pollák Lipót részére történt leszállításáról (l. lent a Pollák Lipótról szóló bekezdést), 1936. február 20 – köszönettel Dr. Pápai Emese művészettörténésznek, aki azonosította ezt a bejegyzést Schima művészi hagyatékában

Persely (2)

A tervezett tárgy hátteréről a következőket tudjuk meg a művész által a tervrajz margójára írt feljegyzésekből.

„Tekintetes Pollák Lipót kereskedő úr megbízásából tervezte Schima Bandi, iparművész.

Győr, 1932. III. 23

Alakja: halotti urnaszerű

Mérete: természetes nagyság

Dekoráció: az egyik oldalon a megboldogult szíveket összeláncoló egyéniségének jelképezése, a másik oldalon pedig a hivatottsága (hivatása – a szerk.) iránti szeretet és eredményeinek jutalma dekoratív kifejezésben (formában kifejezve – a szerk.). (A feliratok csak jelzés értékűek – a szerk.)

Anyaga:

900-as ezüstből, elsőrendű kivitelben – P 320. –

bronzanyagból elsőrendű kivitelben – P 125. –

(A rajzon látható a pénz bedobására, a snóderolásra szolgáló nyílás – a szerk.)”

Szentírás mutató

A tervezett tárgy hátteréről a következőket tudjuk meg a művész által a tervrajz margójára írt feljegyzésekből.

„A győri izr. hitközség részére, Pollák Lipót hitközségi pénztáros úr megbízásából tervezte Schima Bandi, iparművész, Győr, 1932. III. 24

Anyag:

900-as ezüstbőt – P 65.-

bronzanyagból ezüstözve – P 28.- “

Urna

A tervezett tárgy hátteréről a következőket tudjuk meg a művész által a tervrajz margójára írt feljegyzésekből.

„A győri izraelita hitközség részére Dr. Kallós Henrik hitközségi elnök emlékezetére

Nagyságos Pollák Lipót úr, kereskedő, megbízásából tervezte Schima A. Bandi, iparművész, aranykoszorús mester

Győr, 1940. április 25

Méret = 1:1

Anyag: sárga- vagy vörösréz

Technika: applikált ötvösmunka

Motívum: elülső plaketten a győri zsinagóga, háttérben Győr címere (a győri izr. hitközséget szimbolizálja), a hátsó plaketten a 10 parancsolat, vagy Mózes alakja, vagy menóra stb.

Csinosítás: patinázva, csiszolva, vernírozva (lakkozva? – a szerk.)

Szerkezete: belül biztonsági pénzcsúsztató, a fenekén pedig erős pántú ajtócska biztonsági zárral, 2 kulccsal

Kivitel: elsőrendű, művészi – P 380.- “

Van-e zsidó hagyománya hasonló fémmunkáknak?

A perselyről

A zsidó iskola és zsinagóga működtetéséhez, temető fenntartásához, a betegek, árvák és özvegyek minimális ellátásához, a szegény menyasszonyok kiházasításához stb. pénzre volt szükség, melyet a közösség valamennyi tagjától begyűjtött jótékonysági adományokból, cedakából fedeztek. Az adományokat zárt perselyekben gyűjtötték. A zárt perselyek és a nyitott gyűjtőtálak is a közösség anyagi lehetőségeitől függően többféle fémből készültek. Formájuk jellemzően követi az adott korszak tárgykultúráját és a gyűjtött adomány célját. A gyűjtő szervezet nevét általában héber feliratokkal jelezték.

Schima ötvösmester persely tervrajzain a zsidó hagyományt próbálja követni, héber feliratozást azonban nem használ, de használ más zsidó jelképeket.

Íme néhány példa a Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár gyűjteményéből:

A budai zsidó nőegylet ezüst adománygyűjtő perselyét a felirat szerint a szegény arák kiházasítását segítő adományok gyűjtő perselyeként használták – Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár

Bádog, falra akasztható gyűjtőpersely. A Budai Chevra Kadisa tulajdonában volt. Téglatest alakú, kék alapon, egyik oldalán egy épület, valamint felirat: Budai Chevra Kadisa, másik oldalon Dávid-csillag – Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár

Temetői gyűjtőpersely, ezüst. Lapos hengeres testén és boltozatos fedelén alul vésett rozetta, recés perem. Oldalán elől vésett leveles koszorúban négysoros héber felirat. Felül zárószerkezet, boltozatos tetején trébelt, hólyagos-gerezdes vagy rozettás dísz és pénzbedobó. Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár

A tóramutatóról

A tóratekercset, a betűket felolvasás során kézzel érinteni illetlenség. A középkorban még textildarabbal terítették le a pergament, amit sormutatóként is használtak; tóramutatók használatára a 16. századtól vannak adatok. Legelterjedtebb a kinyújtott mutatóujjú jobb kéz forma, melyet fémből, fából vagy csontból, napjainkban akár üvegből és műanyagokból is készítenek. A tárgy hagyományos elnevezése a héber kéz szó, azaz yad.

Schima ötvösmester tervrajzain alapvetően a zsidó tóramutató készítés hagyományát követi.

Íme néhány példa a Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár gyűjteményéből.

Ezüst. Makkban végződő nyél. Tojás alakú, levéldíszes kiképzését gyűrű tartja be. Keskenyedő sima hengeres nyelének végén mutató jobbkéz – Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár

Ezüst. Nyelének egyik fele négyoldalas, másik része csavaros. Közepén és egyik végén gömbös ékítmény. Végén lánc, másikon mutató jobbkéz, Prága, TH Mester – Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár

Ezüst. Csavart szárát három gömb tagolja. Mutató jobb kéz – Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár

Az urnáról

Az „urna” szó leginkább halottak hamvait tartalmazó edényt jelenti. Ismerjük a szavazó urna szóhasználatot is, illetve urnát sorshúzásra is használnak.

Halotti urna használata a zsidó hagyománnyal elvileg nem összeegyeztethető, hiszen ősrégi szokások szerint a halottakat el kell temetni, őket hamvasztani nem szabad. Így nem véletlen, hogy urnát zsidó használati tárgyak között nem találni.

Schima ötvösmester bizonyára tisztában volt e zsidó hagyományokkal. Valószínűsíthető, hogy a negyedik, tőle rendelt tárgy címének tévedésből adhatta az urna elnevezést. Ezt bizonyítja, hogy „urnájára” biztonsági pénzcsúsztatót, aljára erős pántú ajtócskát és biztonsági zárat tervezett. Azaz, ez az „urna” is tulajdonképpen egy általa megvalósításra javasolt persely.

Kik is a rajzokon megnevezett személyiségek?

A megbízó

Pollák Lipót

A győri izraelita hitközség pénztárosa, a hitközség vezetőségének tagja az 1930-as években, kereskedő (gabona alkusz). Személyi adatait a győri hitközség könyveiben találta meg Spitzer Olga, irodavezető: Pollák Lipót 1875-ben született Tápon, édesanyja neve Wohl Ella, felesége Vilma. Auschwitzban végezték.

A megtiszteltek

Dr. Schwarz Mór

Született Csáktornyán, 1869. július 6-án, elhunyt Budapesten, 1934. augusztus 20-án. Szülei: Schwarz Jakab, főrabbi és Freuder Róza. Felesége: Steiner Berta.

A budapesti Ferenc József Országos Rabbiképző Intézet főgimnáziumában érettségizett. A Királyi Magyar Tudományegyetem filológiai, filozófiai és pedagógiai szakát végezte el, 1893-ban doktori címet szerzett. 1895-ben avatták rabbivá. 1895–1896-ban hittantanár. 1896-tól turócszentmártoni rabbi. 1898-tól győri főrabbi harminchat éven át. Győr első rabbija, aki beszédeit mindig magyarul mondta, ami arra utal, hogy támogatta a zsidóság beilleszkedését a magyar többségi társadalomba. Bevezeti a péntek esti szentbeszédet, a lányok konfirmációját és a középiskolások szombat délutáni istentiszteletét.

Nem támogatta a cionista eszméket, szemben utódjával, Dr. Róth Emil főrabbival. Ezra Grosz visszaemlékezésében így ír:

„A progresszív-cionista fiatalok és diákok legélesebb ellenfele a tiszteletreméltó rabbi, Dr. Schwarz Mór volt. A gimnázium minden diákja hozzá járt vallásórára. Mivel én voltam az egyetlen zsidó diák a bencés iskolában, részt vettem ezeken az órákon, és ezáltal lehetőségem nyílt titkos cionista kampányt folytatni. Ez azonban mégsem maradt titokban a rabbi előtt. Hogy ellensúlyozza káros befolyásomat, a gúny fegyverét vetette be: „Grosz” – mondta – „Egyszer még nagykövet leszel Palesztinában”. És valóban, ez az olcsó fegyver, úgymond, könnyen célba talált, és az egész osztály nevetésben tört ki a „sikeres tréfán””.

Dr. Kallós Henrik

Kallós (Krausz) Henrik Győrben született 1879. október 10-én és ott is halt meg 1940. július 6-án. Ügyvéd.

A Győri Neológ Izraelita Elemi Iskola után a Pannonhalmi Szent Benedek-rend Győri Főgimnáziumában érettségizett 1898-ban. 1902-ben a Királyi Magyar Tudományegyetem Jogi Karán szerzett diplomát. 1905-ben kapott ügyvédi oklevelet, és szülővárosában ügyvédi irodát nyitott. 1910-től tagja a városi törvényhatósági bizottságnak, majd a kisgyűlésbe is megválasztották. A Philantropia szabadkőművespáholy tagja. 1924-től a Győri Neológ Izraelita Hitközség Elöljáróságának tagja, 1928-tól a hitközség elnöke. 1930-tól az Országos Izraelita Hitközség XII. kerületének vezetője. Ugyanebben az évben a vallás-és közoktatási miniszter javaslatára a budapesti Ferenc József Rabbiképző Intézet vezérlő bizottságának tagja. Folyamatosan publikált. Írásai megtalálhatók a Zsidó Évkönyvben, az Egyenlőségben és a Győri Hírlapban.

1932-ben kormányfőtanácsosi címet kapott. Ebből az alkalomból Dr. Szauter Ferenc, győri polgármester üdvözölte a hitközség díszközgyűlésén. Kallós válaszában így fogalmazott: „Ebben a városban hagyományos az a szellem, mely legmesszebb menően kíméli a felekezeti érzékenységet. Itt a Kossuth Lajos utcában (a hitközség székháza van itt) a négy törvényesen bevett vallásfelekezet a legjobb szomszédságban él egymás mellett, benső harmóniában, nem keresve, ami őket elválasztja, hanem ellenkezőleg, éppen azt, ami mindnyájunkat egyesít, /azaz/ hogy egy Istennek, egy hazának és egy városnak vagyunk egymásra utalt gyermekei.”

Az 1938. március 5-én tartott győri Darányi beszédet és az első zsidótörvény bevezetését követően írja: „a zsidó bármit csinál, mindig üldözni fogják, mert akár a korsó esik rá a kőre, akár a kő a korsóra, mindig jaj a korsónak”.

A második zsidótörvény alapján a törvényhatósági bizottság 1939. szeptember 27-én kizárta soraiból.

Utóhang?

Itt most álljon még egy érdekes adalék, amit szintén Dr. Pápai Emese osztott meg velünk:

„A mester legtehetségesebb tanítványa, sógorának nagyobbik fia, ifj. Havel Nándor (aki később az Iparművészeti Főiskolát is elvégezte), naplót vezetett a győri Zombor utcai Schima műhelyben folytatott tevékenysége idején. Ebben rendszeresen ír és sok esetben le is rajzolja az aktuálisan folyó munkákat. 1936. január 3-án Schima A. Bandi nyomán naplójában ő is lerajzolta az „izraelita persely tervét”. Persze csak vázlatosan, de jól felismerhetően.”

Kerestem ifj. Havel Nándor nyomát és nevét az Országos Magyar Királyi Iparművészeti Iskola Évkönyvében (1880-1941) találtam meg az 1936/37. – 1940/41. évek adatai között a tanulmányai alatt készített néhány ötvösmunkájának fényképével együtt. Nem tudom, hogyan alakult Schima ifjú tanítványának későbbi élete.

ifj. Havel Nándor és diáktársai iparművészeti tanulmányaik során készített munkái – Országos Magyar Királyi Iparművészeti Iskola Évkönyve (1880-1941)

Reméljük ez nem a történet epilógusa és valaki jelentkezik információkkal Schima Bandi itt ismertetett munkáinak utóéletéről.

Források (több helyen szó szerint idézve)

Mindenek előtt, köszönet Dr. Pápai Emesének, hogy felhívta figyelmemet Schima A. Bandi itt bemutatott munkáira és közlésre megküldte ezek fényképeit.

Ugyancsak köszönöm Andris bátyámnak, Krausz Andrásnak, hogy felhívta figyelmemet a zsidó hagyományok szerint készült perselyekre és tóramutatókra, valamint Schima A. Bandi urnatervével kapcsolatos ellentmondásokra.

Van-e zsidó hagyománya …

Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár (linkek a szövegben)

Wikiszotar

Arcanum

Pollák Lipót

Magyar Zsidó Lexikon (1929, szerk. Újvári Péter)

Radix Index

Hungaricana

Dr. Schwarz Mór

Győri Könyvtár

Vázlatok a győri zsidóság történetéből, Kemény József, Győr, 1930

Precursors of Zionism in Győr, Ezra Grosz